L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
készítsenek, azokat küldjék meg az elsőfokú politikai hatóságoknak, amelyek kötelesek gondoskodni, hogy a kitüntetett hősök névsora az iskolákban, községekben köztudomásra jusson.11 A HEMOB megbízásából emlékjel-terveket tartalmazó albumok is készültek. Erről a lakosság a sajtó útján is értesülhetett, mivel a háborús emlékjelek ügyét a lapok folyamatosan napirenden tartották. Már a törvény életbe lépése előtt felhívták a lakosság figyelmét egy ilyen készülő katalógusra: A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság egy katalógus-sorozatban fogja kibocsátani azoknak a szabadon álló hadi emlékeknek, katonasíroknak, emléktábláknak és emléklapoknak a terveit, amelyeket a magyar művészek a bizottság felkérésére készítettek és Jognak készíteni. A bizottság ezzel azt a hazafias és művészi célt kívánja szolgálni, hogy a hősök emlékét mindenütt, még a legkisebb községben is és a legszegényebb hajlékban is művészi emlékjellel örökíttessék meg. Működése teljesen altruisztikus jellegű. Maga a belügyminiszter a törvényhatósághoz intézett együk rendeletében melegen támogatja a bizottság nemes törekvését, amelynek első dokumentuma az a katalógus, mely a bizottság kiadásában Lukács György elnöklése mellett Györgyi Kálmán szerkesztésében most került ki a sajtó alól. A rendkívül szép, művészi ízlésű katalógus pompás reprodukcióikban mutatja be a magyar művészek hadiemlék terveit. Ott találhatjuk benne Györgyi Dénes, Almási Balogh Lóránt, Reichl Kálmán, Hikisch Rezső, Spiegel Imre, Horváth Péter és H. Pintér Gyula, Tóth Gyula, Vágó László, Spiegel Frigyes, Jónás Zsigmond, Sváb Gyula, Brassován Szilárd, Hoepfner Guidó, Kertész K. Róbert, Tscheuke Hermann, Janszki Béla, Vágó József, Bethlen Gyula, Kónya Zoltán, Thein János, Vass Viktor, Kallós Ede, Kovács Erzsébet, Braun Arnold, Moiret Ödön, Pongrácz Siegfried. Dankó Ödön, Fekete Oszkár és Szege Sándor, Haranghy Jenő terveit. A bizottságot a tervezések művészi színvonalának biztosítása mellett az a szempont is vezette, hogy minél olcsóbb kivitelű tervek kerüljenek a katalógusba, miáltal a szegényebb községek és a magánosok részére is hozzáférhetővé kíván tenni művészi emlékműveket. A gyönyörű reprodukciók mellé árjegyzéket is csatolt a bizottság s az egész katalógus elé Herceg Ferenc szép és meleg előszót irt. Kívánatos, hogy a katalógusból minél szélesebb körben ismertté váljanak a tervek, amelyek csakugyan méltóan képviselik a hősök emlékének megörökítésénél a magyar művészek tehetségét és kegyeletét. A bizottság irodája, ahol az emlékműtervek és minták megtekinthetők, Budapest V. Károly körút 8. szám alatt van,22 23 Egy évvel korábban jelent meg az Isten kardja. Hősök emléke című katalógus,24 amelyben 80 vázlatrajz szerepelt 9 képzőművésztől és építésztől.25 Ez ebben szereplő kard-motívumhoz kötődő különböző tervek szimbólumai az általam kutatott terület emlékjelein is megjelennek, azonban csak később, elsősorban a két világháború közti időszakban, illetve az 1938-as visszacsatolást követően. Sőt, még egy, a szocializmus idején - 1953-ban a komáromi járásbeli Búcson - állított emlékjelen is szerepel a koszorús kard. A szlovák vidéken megjelenő Liptó című lap csak 1917 novemberében26 foglalkozott a törvénnyel, miután az már néhány hónapja hatályba lépett. Itt már közlik a törvénynek azt a kitételét is, mely szerint az elesettekkel együtt a haza érdekében kimagasló teljesítményt nyújtó, még élő katonák nevét is meg lehet örökíteni. A törvény gyakorlati megvalósításával kapcsolatban a belügyminiszter elővigyázatosságra inti a lakosságot, az esetleges visszaéléseket illetően: „A rendelet figyelmeztet, hogy a cél megvalósítása idején szigorú gondossággal óvakodjanak azoktól, kik e kegyeletes kötelesség teljesítése körül kizsákmányolásra törekszenek. Óvakodjanak különösen azoktól, akik művészi beccsel nem bíró kontármunkát igyekeznének túlzott áron rája kényszeríteni.” Külön hangsúlyozták: „...a cél megvalósításánál kivitelre kerülő minden munkát kizárólag hazai művészek és hazai iparosok részére kell biztosítani és lehetőleg hazai anyagokat kell felhasználni.”27 22 A hősök megbecsülése Garamvidék 1916. október 1., 2. p. 23 Hadi emlékek katalógusa. Sajó-Vidék 1917. január 11., 3. p. 24 Isten kardja. Hősök emléke. Budapest: Singer és Wolfner, 1916. 25 Jónás Zsigmond, Vágó László, Janszky Béla, Scheiber Miklós, Spiegel Frigyes, Sebestyén Artur, Vágó József, Málnai Béla, Medgyes Lajos. 26 Liptó 1917. november 11., 2. p. 27 Liptó 1917. november 11., 2. p. 22
