L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei
5.8. Református, evangélikus és zsidó szakrális kisemlékek Református és evangélikus szakrális lcisemlék kategóriájába véleményem szerint valamennyi háborúhoz kötődő azon emlékjelet besorolhatjuk, amelyeket egyházi kezdeményezésre, vagy pedig valamelyik egyház hívei állíttattak. A fentiekben már szóltam több település emlékművéről, amelyeket a katolikusok, reformátusok és zsidó hitközségek közösen állítottak a világháború áldozatainak.552 Egy korabeli tudósítás szerint a bősi emlékmű felszentelését követő koszorúzási aktus keretében katolikus hitközség után az izraelita hitközség helyezte el koszorúját.553 Tágabb értelemben a második világháború után a zsidó hitközségek, vagy túlélő zsidók által állított holokauszt-emlékműveket is a szakrális kisemlékek kategóriájába sorolhatjuk, hiszen ezeket is vallási szertartás keretében avatták fel, s a megemlékezések vallási jellegéből adódóan istentiszteletek is megvalósulnak ezeknél, gondoljunk csak a több helyütt rendszeresen megrendezett Mártímapra.554 Az eddigi kutatási eredmények alapján véleményem szerint mindenképpen szükség lenne a szakrális kisemlék fogalmának revideálására. Át kellene gondolni, hogy melyek is azok a kritériumok, amelyek alapján az egyes objektumok be lettek sorolva ebbe a kategóriába, s vajon helyénvaló-e, hogy csupán a katolikus valláshoz kötődő objektumokat tartjuk szakrális kisemlékeknek, s a kutatás eddig kizárólag ezekre korlátozódott. Annak alátámasztására, hogy a háborús emlékművek milyen erősen kötődnek az egyes vallásokhoz, jól szemlélteti a közelmúltban megtörtént csicsói eset. A település temetőjében 1993-ban állították fel az első és a második világháború áldozatainak emlékművét, amelyet két falszerű objektum alkot, ezekre helyezték el az áldozatok névsorát tartalmazó két fekete márványtáblát.555 Amikor a reformátusok tudomást szereztek róla, hogy az emlékműnek egy gyászoló női alak is része lesz, az ember képi ábrázolása miatt tiltakozásképpen a hívek két kopjafát készíttettek, s ők ezeket tekintik a református áldozatok emlékművének. Megjegyzem, hogy a református háborús áldozatok neve is szerepel az emléktáblákon a katolikus és zsidó áldozatok nevével együtt (L. Juhász 2005, 44). Az emlékjel-csoportot egy ökumenikus istentisztelet keretében szentelték fel, s az egyik ünnepi szónok, Magyarics Vince polgármester beszédében a történtek után fontosnak tartotta hangsúlyozni: „Figyelmeztessen bennünket ez az emlékmű arra is, hogy tartsunk össze és tiszteljük egymást, reformátusok, katolikusok, zsidók, magyarok, szlovákok.”556 5.9. Összegzés Az eddigi kutatási eredmények mindenképpen cáfolják azt a napjainkban is többek által vallott tévhitet, miszerint a két világháború között, az első Csehszlovák Köztársaság idején az itt élő magyarok a nemzetiségi elnyomás miatt alig néhány háborús emlékjelet állíthattak, s a szocializmus idejében pedig nem állíthattak a szakrális kisemlékek kategóriájába sorolható emlékjeleket. Ezzel szemben az eddigi kutatási eredményeink azt támasztják alá, hogy már az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követő években mind a köztéren, mind pedig a templomokban szenteltek fel ilyen emlékjeleket. A világháborút követő első években a lakosság a háború idején hadi célokra rekvirált harangok pótlását tartotta az 552 Kimondottan evangélikus és nem a háborúhoz kötődő szakrális kisemlékkel kutatásaim során csak egy alkalommal találkoztam, mégpedig a komáromi temető evangélikus parcellájában. Itt egy robusztus talapzaton egy fémkereszt áll, s a talapzaton elhelyezett egyik tábla tanúsága szerint EZT A KERESZTET ÉS A HALOTTAS HÁZ MÁRVÁNYOSZLOPAIT ÚJJÁALAKÍTOTT TEMPLOMUNKBÓL HOZTUK IDE AZ ÚR 1906-IK ESZTENDEJÉBEN. A másik táblán pedig a következő felirat olvasható: EZT A TEMETŐT RÉVKOMÁROMI ÁG. H. EV. EGYHÁZA MAGYAR KIR. KÚRIA 8946/1903 SZ. ÍTÉLETE KIZÁRÓLAGOS BIRTOKAIBA 1903. ÉVI NOVEMBER HÓ 17-ÉN. 553 Egész Csallóköz ünneplése mellett folyt le az elesett hősök emlékének leleplezése Bősön. Csallóközi Hírlap - Magyar Vidék, 1936. november 1., 2. p. 554 A holokauszt emlékéhez kötődő Mártírnappal a holokauszt emlékére állított emlékjeleket bemutató fejezetben foglalkozom. 555 Az első világháború katolikus áldozatainak emléktábláját, amelyet a templomot körülvevő kőkerítés falában kialakított fülkében helyeztek el a bejáratnál, még 1936-ban szentelték fel. Csallóközi Hírlap - Magyar Vidék, 1936. november 15., 2. p. 556 (-bor): ...Emeltette Csicsó község. Új Szó, 1993. június 28., 2. p. 205
