L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei

elsődlegesnek, ezekre gyűjtötték az adományokat.557 A háborús emlékjelek állítása ezután következett, s már az 1920-as években sok községben szenteltek fel ilyeneket. Az eddigi kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a kutatott területen állított háborús emlékjelek szinte valamennyi típusa tágan értelmezve a szakrális kisemlékek kategóriájába tartozik. Nem sorolhatóak be viszont ebbe a kategóriába a szocializmus időszakában állított olyan háborús emlékjeleket, amelyek politikai megrendelésre vagy kezdeményezésre készültek, s nem az egyház képviselője szentelte fel ezeket. Az eddigi feltételezésekkel és a közhiedelemmel ellentétben azonban a szocializmus időszakában aránylag sok, akár a szakrális kisemlékek szűkebben értelmezett kategóriájába tartozó háborús emlékjeleket állítottak, elsősorban kereszteket. Ezek zömét vagy a temetőben, vagy pedig a templom szomszédságában helyezték el. A templomban is sokkal több emléktáblát avattak, mint azt eddig feltételeztük. A szocializmus időszakában uralkodó, sokszor ellentmondásos állapotot jól jelzi, hogy a gömöri Guszona határában 1948-ban a kommunista párt állított egy keresztet.558 Tesmagon az Egységes Földműves Szövetkezet dolgozónői pedig 1970-ben állíttattak egy keresztet a templom előtt a lourdes-i barlang szomszédságában.559

Az első világháborútól napjainkig több olyan, a katolikus egyházhoz kötődő szakrális kisemléket állítottak, amelyen a felirat nem utal a létesítés konkrét okára, s a helyiek sem emlékeznek arra, milyen célból is állították az objektumot, azonban a felirat szövege és keltezése alapján feltételezhetjük, hogy összefüggésben lehet a háborúval. Ennek kapcsán is fontos hangsúlyozni, hogy a szakrális kisemlékek dokumentálása során nem elég csupán a feliratot lejegyezni, hanem ugyanúgy fontos a település lakóinak körében végzett kutatás, valamint a különböző írott (kéziratos és nyomtatott) források felkutatása is, hogy fény derülhessen a feliraton olvasható általánosan ismert formulák adta információkon túl az állítás konkrét okára is. Egy-egy szakrális objektum állítási okai és körülményei is sok adalékkal szolgálhatnak a két világháború lokális eseményeinek alaposabb megismeréséhez, jól kiegészíthetik a mikrotörténeti, vagy ha úgy tetszik történeti-néprajzi, vagy történeti-antropológiai kutatásokat is.

557 A húszas években a korabeli sajtótermékek rendszeresen hírt adtak az új harangok felszenteléséről, sok esetben részletesen beszámolnak a harangszentelési ünnepségekről s arról is, milyen ünnepélyes külsőségek között szállították ezeket a templomhoz, milyen harangköszöntő verseket írtak, vagy szavaltak erre az alkalomra.

558 Az 1948-ban állított kereszt felirata: „POCHVÁLEN BUĎ/ JEŽIŠ KRISTUS / M. O. KSS/ r. 1948.” (Diesértessék a Jézus Krisztus. SZKP [Szlovákia Kommunista Pártjai h. sz. [helyi szervezetei). Farkas Ottó: A kommunista párt állíttatta. Új Szó, 1995. május 2., 6. p. Vö. Liszka 2005 272.

559 Felirata: JÉZUSUNK/ SEGÍTS TOVÁBBRA IS/ HÁLÁBÓL/ A SZÖVETKEZETI/ DOLGOZÓNŐK/ 1970. Liszka József és L. Juhász Ilona gyűjtése (2003), FKI-EK: Lévai járás II. dosszié. Vö. Liszka 2005, 272.

206