L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei

rtyörű új oltárképpel ajándékozták meg a szelincsi templomot. A 258-180 cm. méretű oltárkép a templom védőszentjét, szűz Mária születését ábrázolja és valódi dísze a templomnak. A festmény Heindl J. bécsi műintézete útján Schraudolftól komponált és Schleich által festett eredeti festmény lenyomata után készült. (...) A festmény 400 koronába került...

Ezen oltárkép ünnepélyes megáldása július 22-én délután ment végbe a szelincsi temetői kápolnában ahol a kép ideiglenes elhelyezést nyert. A megáldást Peczkó Antal felsőszili esperes plébános Kalász Imre helyi plébános segédletével végezte s annak végeztével ünneplő ruhába öltözött lányok szép Mária dalokat énekelve körmenetben vitték a képet a plébániai templomba. A körmeneten részt vett a községi elöljáróság, a község intelligenciája és a hívő nép nagy sokasága...545

A hír alapján feltételezhetjük, hogy akár több templom oltárképét készíttethették háborús emlékjelként. Egy alapos kutatás során valószínűleg több hasonló adatot találhatnánk. Szepsiben ma már a római katolikus templom is bizonyos értelemben háborús emlékjelnek tekinthető, mivel annak legutóbbi felújításához olyan anyagokat alkalmaztak, amelyek az első és a második világháború különböző hadszíntereiről származnak. Szabó Ottó, a vállalkozás megálmodója és tervezője erről így vall:

...a felújításkor használt anyagoknak szimbolikus jelentése is van. Az olaszországi carrarai márványtáblák az első világháborúnak a szepsi magyarok szempontjából igen fontos hadszíntérhez, Doberdóhoz és Isonzóhoz vannak közel. A Jámunkákhoz felhasznált fenyőfa Fehéroroszországból érkezett, arról a vidékről, ahol először keveredtek harcba a magyar katonák a második világháborúban. Tulajdonképpen az ő emlékezetükre, szándékosan választottuk ki a templombelső felújításához felhasznált anyagokat. A beépített anyagokkal jelképesen ismét hazaérkeztek azok, akik a háborúk alatt odavesztek a harcmezőkön.546

Ez utóbbi három példa: a gyerki emlékzászló, a szelincsi oltárkép és a szepsi templom jó példa annak szemléltetésére, hogy a háborús emlékjelek kategóriája szinte a végtelenségig bővíthető.

5.6. Kálvária

A kutatásaim során találtam néhány arra vonatkozó adatot is, hogy a kálvária tölti be a háborús emlékmű szerepét. Ipolyszalkán az egyes stációk állítanak emléket az elesetteknek, a nevek alfabetikus sorrendben követik egymást, stációnként nagyjából hármasával -négyesével. A legelső stáción olvasható felirat a következő két sorral kezdődik:

Emlékezzünk az 1914-1918-i Háborúban elhalt hőseinkről [majd öt név következik]547

Nagytapolcsányban 1915-ben a kálvária-kereszt készült háborús emlékjelként. A korabeli sajtó a következő hírt közölte az elképzelésről:

Hősök emléke a Kálvárián. Bundala János tb. kanonok, nagytapolcsányi plébános magasztos emlékkel óhajtja megörökíteni a megdicsőiilt hősök neveit, midőn a következőkkel fordult az érdeklődőkhöz: ,,Azon hőseink iránt, kik a hazáért és érettünk vérüket és életüket áldozták fel, másképpen nem róhatjuk le hálánk adóját, mint ha érettük imádkozunk és hősi emléküket megörökítjük a késő utókor nemzedékei számára. Mivel egyesek az idegenben nyugvó hősöknek síremléket nem állíthatnak, ezért jó alkalomnak kínálkozik, hogy a nagytapolcsányi Kálvárián felállítandó új keresztet a

545 Háborús ünnepség Szelincsen. Nagyszombati Hetilap, 1917. július 29., 3. p.

546 Szászi Zoltán: Újraszentelték a templomot. A felújítást neves alkotókból álló csoport végezte el Szabó Ottó festőművész elképzelése alapján. Új Szó, 2010. augusztus 25., 5. p.

547 L. Juhász Ilona gyűjtése (2000), FKI-EK: Szakrális Kisemlék Archívum, Érsekújvári járás 4. dosszié.

203