L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
URAM IRGALMAI NEKÜNK AZ ELESETT HŐSÖK EMLÉKÉNEK BÁTORFALU HÍVEI 1914 A harctéren elesett katolikus katonák emlékére a hozzátartozók és az egyházközségek a kereszteken túl mág számos más, a szakrális kisemlék kategóriájába tartozó emlékjel-típust állítottak, ezek részletes bemutatására a későbbiekben egy külön fejezetben térek majd ki. Nyitrán már 1915 júniusában felavatták az első köztéri háborús emlékjelet: Ferenc József mellszobrát.15 A szobor talapzatára elhelyezett felirat - A világháború emlékére 1915 - , az állíttatok optimizmusát fejezte ki, akik hittek benne, hogy a háború még az állítás évében véget ér.16 Korai háborús emlékműnek számít az 1915. december 19-én a Trencsénhez közeli Zayugrócon felavatott objektum is.17 18 Az impozáns emlékművet a katonaság emelte a helyi polgárság, valamint az arisztokrácia támogatásával. A készülő emlékműről tudósító cikk szerzője külön kiemeli, hogy országos viszonylatban is egy nagyon korán megvalósuló kezdeményezésről van szó: A zayugróci lábadozó osztag parancsnoka, Langenthal Imre őrnagy, megelőzve az országban minden kezdeményezést, Zayugrócon nagyszabású, monumentális hősi emlékmű létesítéséhez fogott. (...) Az emlékmű Schlesinger-Szalatnai Arthur építő művész egyéves utász önkéntes tervei és vezetése alapján épül. Serényen folyik a munka, hogy a monumentum még e hó folyamán elkészüljön. A leleplezés idejét a parancsnokság tűzi ki, mikor is az itt lábadozó katonák a polgársággal együtt, Zay Miklósné grófné, szül. Károlyi Margit védnöksége alatt, kegyelettel megünnepli e napot. A helybeli katonai és községi hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a hazáért meghalt hősök emlékezetének tiszteletére rendezendő ünnepélyen minél szélesebb körök vegyenek részt, s ez az ünnepély már külsőségeiben is bizonyságot tegyen arról a mélységes háláról és honfiúi kegyeletről, mellyel a világháború halottainak tartozunk.,s A háborút követő második évben jelennek meg a nemzeti áldozatkészség szobra típusba tartozó alkotások, amelyek nem abból a célból készültek, hogy a háborúban elesettek emlékét őrizzék, s ennél különféle megemlékezéseket, ünnepségeket rendezzenek, hanem jótékonysági célt szolgáltak. Az első ilyen objektumot a kutatott területen már 1915 szeptemberében felállították. Az ebbe a kategóriába sorolható szobrokkal részletesen szintén egy külön alfejezetben foglalkozom majd. 1917 tavaszán lépett érvénybe az 1917. évi VIII. törvénycikk, amely már kötelezővé tette az első világháborúban elesettek emlékének megörökítését, „...minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazok nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel” - állt többek közt a törvényben (Szabó 2009, 401). Több korabeli lapban még a hatályba lépése előtt közölték a törvény tervezetét. A Gömör-Kishont című regionális lapban két folyatásban tették közzé, az első részt december 24-én, azaz karácsonykor, a másodikat pedig január elsején. Az időpont kiválasztása minden bizonnyal szándékos volt, tudatában voltak, hogy az emberek érzelmeire ebben az ünnepi időszakban a háború következtében kialakult nehéz körülmények ellenére is sokkal jobban lehet hatni. A javaslat szövegét eleve úgy fogalmazták meg, hogy amennyire csak lehet, tompítsák annak hivatalos jellegét. A karácsonykor megjelent javaslat első része: 15 Első háborús emlékszobmnk Nyitramegyei Szemle 1915. június 13. 6. p. Az uralkodó I. Ferenc József, majd a trónörökös személyét szobor vagy más művészi ábrázolással megörökítő emlékjelekkel részletesen a Királyszobrok című alfejezetben foglalkozom. 16 Az esetről részletesebben lásd a királyszobrokkal foglalkozó fejezet megfelelő passzusát! 17 Katonai emlékmű leleplezése Zayugrócon. Nyitramegyei Szemle 1915. december 25., 6. p. Az emlékművel kapcsolatos további adatokat lásd még a királyszobrokkal foglalkozó alfejezetben. 18 Hősök emlékműve. Nyitramegyei Szemle 1915. szeptember 14., 6. p. 19
