L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

(G) Karácsony hetében, mikor a szeretet melege közelebb furakodik az emberi szívekhez s amikor elviselhetetlen súlyuk lesz azoknak a sóhajoknak, amelyek a harcztéren küzdő élők és holtak után elszállanak, egy kegyeletesen szép alispáni intézkedés történt, mely Gömör és Kishontvármegye tör­ténelmében valaha igen nagy és emlékezetes jelentőségű lesz. A kezünkbe került Lukács Géza alispán, udv. tanácsos azon intézkedése, mely kívülről ugyanolyan szürke, iktató számmal ellátott ,,Határozat”, mint egy egyszerű illetőségű intézkedés, vagy hogy modernebbek legyünk, mint egy sablonos lisztkiutalás, s mégis úgy érezzük, hogy azon szürke hiva­talos dokumentum gazdag tárházát képezi a nemes eszméknek, hogy ezekben az egyforma sablo­nosnak látszó sorokban megelevenedik az érző léleknek köteles és legszebb kegyelete, hogy szív és széplelkűség inspirálták ezt a hatósági lépést. A ,,Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság”, mely Lukács György v. b. t. t., országgyűlési képviselő elnöklete alatt működik s mely magához ölelte az ország összes számottevő művészi egyé­niségeit, a közel napokban egy körlevelet intézett a községi és körjegyzőkhöz s a városok polgár­­mestereihez, felkérve őket arra, hogy a hazáért hősiesen elesettek vagy meghaltak emlékezetét meg­örökítendő emlékművet létesítsenek. A körlevélhez egy díszes kiállítású füzet is volt mellékelve, mely művészi kezek alkotta ily művek terveit és költségvetéseit mutatja be. Ezt a körlevelet akarja a körlevelek sablonos és megszokott sorsától megkímélni vármegyénk nemes érzésű alispánja, mikor az abban felvetett eszmét a polgármesterek és jegyzők kipróbált támogatá­sára ajánlja, sőt a gyakorlati végrehajtásra vonatkozólag is tesz intézkedést. A jó érzésű és az eszme szépségét megérteni tudó lakosság köztudatába vigyék bele azt a tudatot - kéri az alispán - hogy minden község a saját hőseit magasztalja fel és az önmaga dicsőségének állít örök­ké álló emléket akkor, ha egy művészi formájú emlékművön kegyelettel átadja a következő kor számá­ra mindazok nevét, akik az életükkel áldoztak a következő kor és korok békességéért és nagyságáért! Az ig)> előkészített s a lelkipásztorok segítségével is fogékonnyá tett községek lakosait hívják össze képviselőtestületi gyűlésen és a községek anyagi erejéhez mérten határozzák el, hogy milyen formá­jú emlékművel akarják leróni hálás kegyeletüket, s hol kívánják ezt az emléket elhelyezni. A községek határozatai összegyűjtve majd a tavaszi vármegyei közgyűlés elé kerülnek, mely bizonyá­ra az elismerés hangján fogja jóváhagyásában részesíteni az emberi nemes érzületek ezen beszédes jeleit s az alispán ezen közgyűlés után fog majd az országos bizottsághoz fordulni a kivitel módszeré­nek megtárgyaláséit illetően. Az emlékezetnek ily nemes formában való megörökítését üdvözölvén, Gömörvármegyének művészi és esztétikai nívóját is emelkedni látjuk a karácsony hetében szívünkbe nőtt meleg érzések szemüvegén minden gömöri község határában ott áll egy művésziélek és művészkéz örökéletű alkotása s rajta nevek. Nem egy, nem is kettő - oly sok, mint amennyi könny ül a szemekben karácsony hetében, ha arra gondolunk, hogy: háború... halál... s ha reszketve várja a lélek a megváltó drága születését. Ezen szép tervek művészeti s a gömöri községek kereteit érintő részletesebb megvilágítása jövő szá­munkban következik.''’ A felhívás második részében az előző számban felvetett ötletet az alispán karácsonyi ajándékának neve­zik, mintha egyfajta szívességet tett volna ezzel a lakosságnak. Ebben, az előzőnél még hatásvadászabb cikkben az elképzelést konkrétan az adott régióra vonatkoztatták, s több gyakorlati tudnivalót, konkré­tumot közölnek a megvalósítással, kivitelezéssel kapcsolatban: Ha már megvolna a Tompa kultúrtársaságunk és annak kebelében egy művészeti czélokat maga előtt ismerő szakosztály, nem lenne nehéz művészeti szempontból gyakorlati megoldást keresni annak a szép és nemes czélzatú eszmének, a melyet karácsonyi ajándékul adott a gömöri faluknak és városoknak az alispán s a mely minden gömöri s az életével áldozó hős nevét művészi alkotások­ban szeretne megörökítve látni. Predestinálva lenne az a szakosztály arra, hogy kezébe vegye ezen kegyeletes eszme életét és emlé­ket állítson a gömöri faluk és városok segítségével a gömöri hősök dicsőségének. A kultúra nem rendkívül szükséges intézménye ma még csak a jövő horizontján van s igy magukra a falukra és városokra vár a feladat, hogy az alispáni intézkedés nyomán megteremtsék az elesettek emlékét megőrző emlékműveket. 19 19 A gömöri hősök emlékezete a gömöri falukban. Az alispán kegyeletes szép intézkedése. Gömör-Kishont 1916. december 24., 1-2. p. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom