L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

4. Holokauszt

bocsátanak ki, amelyben nyilvánosan elítélik a zsidóüldözést. Éliás továbbá azt is javasolta az egyház­­vezetőknek, hogy zárják be templomaikat, s mindazok családtagjaitól, akik részt vesznek a deportálá­sokban tagadják meg a szentségek kiszolgáltatását, s mindaddig, amíg nem állítják le a zsidók üldözé­sét, hallgassanak a harangok is. Sajnos, a javaslatok süket fülelő-e találtak, és a pásztorlevelet sem olvasták fel (Randolph 2009, 198). Meg kell jegyeznünk, hogy Apor Vilmos győri katolikus püspök is sürgette Serédi Jusztinján magyar katolikus egyházfőnél a nyílt állásfoglalást, valamint az Éliás József által szorgalmazott pásztorlevél felolvasásának jóváhagyását a gyülekezetekben - eredménytelenül.434 4.3.1. Salkaházi (Schalkház) Sára A kutatott terület vonatkozásában a kassai születésű, mártírhalált halt Salkaházi Sára (1899, Kassa - 1944, Budapest) az egyik legismertebb személy, aki a Világ Népeinek Igaza elismerést megkapta. Gazdag családból számlázott, édesapja Schalkház Lipót ismert kassai szállodatulajdonos volt.435 A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után nem akarta letenni a hűségesküt, ezért otthagyta tanítói állásást. Dolgozott újságíróként, könyvkötőként, s különféle katolikus szervezetekben tevékenykedett. Tagja volt többek közt a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesületnek (SzKIE) is. Esterházy Lujzával létrehozták a Katolikus Nőszövetséget, de más területen is szerteágazó tevékenységet fejtett ki (Hídvégi 2006, 48). A Schlachta Margit által vezetett Szociális Testvérek Társaságába még szülővárosában lépett be. Miután Budapestre került, Schlachta Margit már 1940-ben bevonta őt a magyar társadalomból foko­zatosan kirekesztett zsidók védelme érdekében kifejtett munkába. Sára nővér 1943-ban az oltár előtt ajánlotta fel életét a Szociális Testvérek Társaságának: Fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek - különösen az öregek, betegek és gyengék — életéért, és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg az ő életüket és kíméld meg őket a megkínoztatástól, fenyegetésektől, főként pedig a hűtlenségtől: Irántad, az Egyház, a hivatás és a Társaság iránt. (Ritter-Smith-Steinfeld 2009, 258) A társaság tagjaként jelentős szerepet játszott a zsidómentésben, elsősorban nőket és gyereket bújtatott. A budapesti Bokréta utcai munkásnőotthonból 1944. december 27-én hurcolták el a nyilasok 4 oltalma­­zottal és Bcmovits Vilma hitoktatónővel együtt, miután egy 20 éves lány feljelentette őket. Védenceikkel együtt ők is mártírhalált haltak: a Duna-parton a nyilasok golyói végeztek velük. Egy 1967-ben zajlott nyilasper egyik vádlottja elmondta, hogy a sortüz eldördíilése előtt az apáca „...valamilyen megmagya­rázhatatlan nyugalommal kivégzői felé fordult (...) majd letérdelt, s égre emelt tekintettel széles, nagy keresztet vetett magára” (Ritter-Smith-Steinfeld 2009, 258; valamint Lebovits 207, 331). Jolsvai Hedvig, az egyik szociális testvér még 1979-ben kezdeményezte egy emléktábla elhelyezé­sét a legyilkolt mártírok emlékére a Bokréta utcai házon, azonban a kérelmet a Fővárosi Tanács V. B. Művelődési Főosztálya az Egyházügyi Hivatallal és a IX. Kerületi Tanáccsal való egyeztetés után azzal az indokkal utasította el, hogy „az épület tulajdonképpen nem helyszíne a leírt eseményeknek. Emléktábla elhelyezése az épületen az egyház képviselői szerint is indokolatlan”. Később a Bokréta utcai épületben speciális ifjúsági nevelőotthont létesítettek, amelynek igazgatója szintén kérelmezte egy emléktábla elhelyezését Salkaházi Sára és Bernovits Vilma emlékére, azonban ő is nehézségekbe ütkö­zött. Végül 1987-ben elkészíttetett egy táblát saját tiszteletdíjából és jutalmából, valamint az iskola pedagógusainak és a szociális testvérek adományából. Az elkészült táblán a következő szöveg állt: 1944. DECENBER 27-ÉN ITT VÉGEZTÉKÉI AZ ÜLDÖZÖTTEK EGY CSOPORTJÁT ÉS AZ ANTIFASISZTA 434 Apor püspök Serédi Jusztinián hercegprímásnak 1944 júniusában írt levelét lásd: Szenes 1986, 102-103. 435 A Schalkház-féle szálloda helyén ma a Slovan Hotel áll. 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom