L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
Radnótihoz méltatlan írások jelentek meg, ezek szerzői többek közt azt is kétségbe vonták, hogy Radnóti Miklós szülei Nemesradnóton éltek volna. Ezekkel a megnyilvánulásokra részletesebben foglalkozom, mivel jóval túlmutatnak a szobor ügyén, veszélyes ideológiát képviselnek: az antiszemitizmus és a rasszizmus egyértelmű és nyilvános vállalásáról tanúskodnak, szomorú, hogy a szerzők szintén kisebbségben élő szlovákiai magyarok. A balogvölgyi név alatt publikáló szerző B. Kovács István385 386 387 szoboravatón elmondott beszédére építve fejtette ki ideológiai álláspontját. Az ünnepi szónok többek közt az alábbi gondolatokat osztotta meg a hallgatósággal: A tragédiákkal terhes 20. század során a zsidóság eltűnt erről a vidékről (is) Alapjaiban átrétegződött maga Nemesradnót is. Az egykori büszke kisnemesek leszármazottai, köztük a legszeretettebb magyar költő, Pása Lajos atyafisága ma már számbeli kisebbségben él itt. A magyar iskolát, amely mögöttünk áll, napjainkban kizárólag cigány-magyar gyermekek látogatják. A párhuzam a zsidó származású Radnóti és a cigány származású magyarság között szinte megdöbbentő, kísérteties. Arra int bennünket, hogy a kirekesztést és a szembeállítást sugalló „vagylagos” felfogás helyett, miszerint vagy roma valaki, vagy magyar, vagy zsidó vagy magyar, a befogadó, közelítő „és" kötőszó használata a helyénvaló. Ahogyan Radnóti Miklós egyszerre vette tudomásul zsidó származását, és vallotta, vállalta magyar voltát (határozottan elhárítva minden faji alapon építkező „akolszemléletet ”!), éppúgy lehet az ember egyszerre cigány és egyben magyar, gömöri és egyben európai. A kérdés súlyos, akár egy történeti visszatekintés keretében értékeljük, akár e lehetséges jövőkép részeként vizsgáljuk. Tájainkon a cigány-magyarság a jövő egyik legfőbb letéteményese. A zsidó származású, felnőttként rekatolizált, magyarságát a legnehezebb körülmények közepette is következetesen vállaló, származása miatt mégis mártírhalált szenvedett Radnóti Miklós példája örök mementá a számunkra. Arra int bennünket: fogadjuk el egymást a magyarságban! Legyen ez a szobor ennek a jelképes intésnek és figyelmeztetésnek kőbe vésett, bronzba öntött jele! (B. Kovács 2009, 291-293) Az alábbiakban Kövesdi Károly szlovákiai magyar publicista írásából idézünk, aki az Új Szó hasábjain fejtette ki véleményét a szoborállítással kapcsolatos szélsőjobboldali megnyilvánulásokkal kapcsolatban: ...A száz éve született költő ugyanis egyszeriben szálka lett néhány atyánkfia szemében, pusztán a származása miatt. Egy számra nem kívánkozó nevű, nevében azonban felvidéki jelzőt viselő internetes honlap készítői ugyanis úgy vélik, s ebbéli véleményüknek hangot is adtak, hogy nem ajánlatos Radnótikultuszt építgetni Gömörben. A Történelemhamisítás? Egymásra találtak Radnóti és a radnótiak? című cikk apropójául ...a két évvel ezelőtti szoboravatás szolgált, amikor Nemesradnóton... felavatták Radnóti Miklós mellszobrát. Radnóti ugyanis, bár Budapesten született Glatter Miklósként, költői névnek a gömöri Nemesradnót nevét vette fel. A költő apai agyapja, Glatter Jónás Rozsnyón született, Uzapanyitról nősült, fiuk, Glatter Jakab, a költő apja pedig radnóti volt?u [a cikk szerzője itt idézi B. Kovács István általunk fentebb közölt beszédrészlet több sorát] Ezt a mellérendelő, a kirekesztést elutasító faji, etnikai, keresztényi (és kulturális) szemlélet okoz gondot néhány sötétmagyranak, akiknek célkeresztjében igy egyszerre jelenik meg — egymással szembeállítva - két költő, három etnikum és néhány közszereplő. A „ sok legyet egy csapásra ” -féle írás, melyet bizonyos balogvölgyi nevű tollfórgatóni jegyez, ugyanis párhuzamba, pontosabban egymással szembe állítja Radnóti Miklóst és Nemesradnót szülöttjét, Pósa Lajost. Imigyen: „ Azt sem 385 A rendezvény egyik főszervezője, néprajzkutató, régész és muzeológus (számos kötete jelent meg ezekben a témákban), a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteménye alapító igazgatója, a Gömörország című regionális folyóirat alapítója és főszerkesztője, a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület újjászervezője. 386 Ferenczi Győző Radnótiról szóló monográfiájában (Radnóti Miklós élete és költészete. Budapest: Osiris Kiadó 2005) tévesen azt írta, hogy Radnóti az erdélyi Radnótról vette költői nevét. A kötetet megjelentető Osiris kiadó honlapján már régebben korrigálták a tévedést (www.osiriskiado.hu/bookfull.-php?book_id=859). Radnóti Miklós a következő sorokat irta naplójába: „Füleken sokáig állunk, aztán »ismerős« állomások jönnek. Innen származik a család... Rimaszécs, itt született nagyapám, az apám Radnóton” (Radnóti Miklós: Napló. Budapest: Magvető Kiadó 1989, 174. p.). 387 Azóta kiderült, hogy Homolya Erzsébetről a Toroczkai László által létrehozott szélsőjobboldali internetes honlap egyik szerkesztőjéről van szó. 150
