L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
A városban a közelmúltban, 2008-ban avatták fel a holokauszt köztéri emlékművét, mely az önkormányzat támogatásával készült. Szilágyi Tibor szobrászművész alkotása a Klein Ernő379 380 rabbiról elnevezett parkban kapott helyet. Dušan Čaplovičnak, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesének a leleplezés alkalmával tartott beszéde politikai vihart kavart. A Magyar Koalíció Pártjának helyi képviselői a beszéddel kapcsolatos állásfoglalásukat elküldték az Új Szónak is. A szónok beszéde jól példázza azokat a törekvéseket, hogyan igyekszik az adott politikai hatalom egy ország holokausztban betöltött szerepét, az adott korszakban elkövetett bűnöket egy másik országra hárítani. Az érsekújváriak állásfoglalását tolmácsolandó a cikk szerzője többek közt a következőket írja: A február 10-i emlékünnepség kapcsán a magyar párt helyi szervezetének képviselői kifejtik, a megemlékezés méltó alkalmat kínált a múlt tragikus eseményeinek felidézése mellett a mindenkori erőszak elleni tiltakozásra és a tolerancia hirdetésére, mégis az ellenkezője történt. (...) Az MKP-s képviselők ezért tiltakoznak a beszédben elhangzott egyoldalú történelemszemlélet ellen, mert Čaplovič beszédének legelején a Horthy-féle fasiszta törvények kegyetlenségével indokolta a városból és környékéről elhurcolt több ezer zsidó tragédiáját, miközben mélyen hallgatott a Tisojéle fasiszta Szlovákia zsidóellenes bűntetteiről. Arról, hogy az első auschwitzi transzport már 1942 októberében indult Poprádról. És sok zsidó származású szlovák illetve lengyel állampolgár abban az időben éppen Magyarországon talált menedéket a fasiszta önkényuralom kegyetlenségei elől.TM Részlet az MKP tiltakozó leveléből: Tiltakozunk az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójához igazodó emlékműavatás alkalmából elmondott beszéd olyan kitétele ellen, amely az 1938-as határmódosítást is összefüggésbe hozza a zsidók meghurcoltatásával, azt sugallva, hogy a Tiso-féle Szlovákiában egész más lett volna a sorsuk. Tiltakozunk a miniszterelnök-helyettes egyoldalú aktuálpolitikai példálózása ellen, amikor a jelenkori neonáci megnyilvánulások elítélésekor kizárólag egy budapesti felvonulásra utalt, nem véve tudomást, vagy szándékosan elhallgatva a szlovákiai szélsőséges megnyilvánulásokat és azok szomorú következményeit,381 Ipolyszalkán a holokauszt 10 helyi áldozatának - a Fráter család emlékére - Hardy Katalin, Zürichben élő leszármazottjuk állíttatott emlékművet 2010-ben. A komáromi Piczek család segítségével megvalósult emlékjel a helyi temetőben a háború áldozatainak kialakított, elkerített részben került elhelyezésre. Itt vannak eltemetve a második világháború áldozatai és a világháborús emlékmű is itt található. Flardy Katalin Budapesten élt szüleivel, azonban a nyarat gyermekkorában mindig ebben a faluban, az itt élő nagyszülőknél töltötte. A nagyapa, Fráter Gedeon családja volt az egyetlen zsidó család a településen. Hardy Katalin a vészkorszakot a faluban élte túl az őt bújtató helyieknek köszönhetően. Néhány éve férjével együtt rendszeresen hazalátogatnak, és részt vesznek a komáromi Mártírnapokon. Édesanyját a komáromi erődben látta utoljára, itt gyűjtötték össze a környékbeli zsidókat, s a vasútállomásról indították a deportáltakkal zsúfolt szerelvényeket a haláltáborokba. Az ipolyszalkai emlékmű felavatásán részt vett Hardy Katalin családjának három generációja, akik a világ különböző pontjain élnek. Egyik unokája hegedült a rendezvényen, ő maga pedig felidézte a Szálkához kötődő emlékeit. A rendezvényen nagy számban vettek részt a helybeliek, akik között még mindig akadnak olyanok, akik emlékeztek az egykori pesti kislányra. Az emlékjelre 2 héber nyelvű sorral az alábbi magyar felirat került: 379 Klein Ernő az érsekújvári neológ zsidó hitközség utolsó rabbija volt. 1899-ben Szatmáron, Erdélyben született. 1929-ben, amikor a párkányi zsidó hitközség elszakadt az esztergomitól és az érsekújvári hitközség rabbinátusához csatlakozott, Klein Ernőt választották meg Érsekújvár hitközségének rabbijává. Ezt a tisztséget négy évig töltötte be. 1938-ban jelentette meg új héber nyelvű imakönyvét, amely az első szlovák imafordításokat tartalmazza. Érsekújvárról 1944-ben híveivel együtt Auschwitzba deportálták, majd Dachauba került. Itt érte őt a felszabadulás, ahonnan rövid időre visszatért Érsekújvárba, majd 1948-ig Szatmárban volt rabbi (Strba-Lang 2004, 39). 380 (száz): A város magyar képviselői szerint uszító volt Čaplovič beszéde. Új Szó, 2008. feburár 13., 5. p. 381 Uo. 147
