L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

kozásból és a város önkormányzatának támogatásával készült. „Ferencz György képzőművész a gyötrelem, a szenvedés, a kín és a fájdalom emberi kifejezéseit véste faoszlopba, az áldozatok nevét pedig rézlemezre...”301 302 303 áll többek közt a rendezvényről szóló tudósításban. Azóta rendszeresen megemlékeznek az elhurcoltakról, 1995-ben a szlovák sajtóiroda a következő hírt tette közzé:

Nagykaposon tegnap emlékeztek meg az 50. évfordulójáról annak, hog)> Szlovákiából mintegy ötvenezer személyt hurcoltak a szovjet munkatáborokba. A Kommunizmus Üldözöttéinek Konföderációja és a városi hivatal által rendezett megemlékezés az elhurcoltak és elesettek emlékének tiszteletére 1993-ban [sic!] emelt emlékmű megkoszorúzásával kezdődött. A kegyeletes aktuson az elhurcoltak hozzátartozói mellett részt vett az elnöki hivatal és a külügyminisztérium képviselője is. Ezt követően ökumenikus istentiszteletet tartottak.

Az emlékünnepség résztvevői szerint rendkívül fontos, hogy ne feledkezzünk meg ezekről a történelmi tényekről, különösen a fiatal nemzedék szempontjából, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a nyilvánosság máig sincs teljes egészében tájékoztatva az ötven évvel ezelőtt történtekről,m

Nincs tudomásom róla, hogy a magyarlakta vidékek világháborús emlékműveinek felújítását vagy viszszahelyezését a hatalom megakadályozta volna. Az 1940-es években felállított, majd 1945-ben eltávolított és 1990-ben pedig ismét az eredeti helyére visszahelyezett szenei világháborús emlékmű kapcsán alakult ki egy konfliktus a helyiek, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Pozsonyi Járási Hivatal között. Mivel az eset több szempontból is tanulságos, A Hét című kulturális hetilapban ezzel kapcsolatban megjelent újságcikk több részletét is idézem, elsősorban azért, mert jól példázza a szlovákok és magyarok közti alapvető szemléletbeli és értelmezési különbségeket, amely alapján az első világháborút mint történelmi eseményt értékelik.

A szenciek anyagi támogatást szerettek volna igényelni az emlékmű felújítására, ezért kérvénnyel fordultak a Kerületi Műemléki Felügyelőséghez, amely ezt követően helyszíni szemlét tartott, s a Szenei Vnb-nek küldött, 1990. szeptember 10-én keltezett pozitív válaszlevelében többek közt az alábbiakat közölte:

[az emlékmű] újrafelállításának jóváhagyása nem tartozik a kerületi Műemléki Felügyelőség hatáskörébe. Javasoljuk, hogy a történelmi összefüggéseket vizsgáltassák felül a Pozsonyi SZTA Történettudományi Intézetével. Az emlékmű újrafelállítása, mely az I. és a II. világháború áldozatinak emlékműve, humánus szempontból pozitív dolog és az államigazgatás hatáskörébe tartozik (...)

A helyszíni szemle során megállapítottuk, hogy az emlékmű eredeti helyén, a Jilemnický utcai iskola előtt lett felállítva. A középső pillér hiányzó részeit, konkrétan a dátumokat és további részeket új anyagból pótolták. A katonaszobor megcsonkított, a hiányzó részek: az orcák, az orr, a páncélsisak, a paraszt esetében az arc alsó fele, a magyar királyság címere jobb oldali, szlovák részének alsó és felső széle. A címer és a szobrok hiányzó részeit pótolni kell az eredetileg használt anyag jellegének megfelelően. A keltezés tömbjén fel kell tüntetni a II. világháború befejezésének évét, 1945-öt. Az emlékmű hátulján a teljesség kedvéért fel kell tüntetni a II. világháborúban elesettek és a zsidó vallású üldözöttek nevét. Rendbe kell tenni az emlékmű környékét..Jm

Az SZTA Történettudományi Intézete 1991. január 25-én keltezett levelében foglalt állást az emlékmű ügyében:

...Az emlékművet abban az időben emelték, amikor Szene városa a Horthy-féle Magyarország által volt megszállva a bécsi döntés következtében. Már maga ez a tény sok kérdést vet fel. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az emlékmű-állítás fő célja a Nagy-Magyarország eszméjének erősítése volt a két háborúban elesett magyar katonák emléke által, mivel ők akkor a magyarság eszméiért és az

301 G.J.: Emlékoszlop-állítás Nagykaposon. Új Szó 1991. október 23., 5. p.

302 Emlékezés az elhurcoltakra.(TA SR-hír) Új Szó 1995. február 27., 2. p.

303 N. Gyurkovits Róza: Fordított vezeklés. A Hét 1991/15, 11. p.

117