L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
akkor magyar hazáért haltak meg, tehát olyan eszmékért, amelyek idegenek a csehszlovák államiságnak és ellentétben állnak a köztársaság integritásával. E szellemben születtek az emlékmű külső jelképei is — a magyar katona, a Horthy-féle Magy>arország állami címere, melyek tartozékai és bizonyítékai Dél-Szlovákia magyar megszállása idejének, tehát semmi közük nincs a háborúellenes megnyilvánulásokhoz. Elképzelhetetlen, hogy az akkori magyar rezsim egyetértett volna egy olyan emlékmű felállításával, amely háborúellenes gondolatokat támogat és fejez ki, mikor ezzel egyidőben a magyar honvédok a keleti fronton harcoltak és Magyarország megszállva tartotta köztársaságunk, Jugoszlávia és Románia nagy részét. E szellemben interpretálta (értelmezte) az emlékművet Szene város komisszárja a felszabadulás után, és ezen a döntésen nem kell változtatni, mivel politikailag indokolt és megfelel a dolgok állásának. ”304 A Pozsony-Vidéki Járási Hivatal 1991. február 4-én keltezett állásfoglalásában többek közt az alábbiakat közölte: ...nem érthetünk egyet azzal, hogy az említet objektum helyreállítási költségeit állami vagy községi pénzeszközökből fedezzük, mivel az emlékmű olyan jelleg hordozója, ami sérti a csehszlovák államiság érdekeit és ellentétben van a köztársaság integritásával. Hasonló álláspont miatt távolította el az emlékművet közvetlenül a háború után a kormánybiztos (...) kérjük, hogy haladék nélkül oldják meg a felmerült ügyet (...) abból a célból, hogy elejét vegyék a csehszlovák államiság érdekei, valamint a CSSZSZK területi integritása megsértésének. A tárgyban szereplő emlékművet javasoljuk eltávolítani, az I. és II. világháborúban elesett szenei polgárokról pedig más formában megemlékezni...305 Az emlékmű eltávolítására nem került sor, s a mai napig a helyén áll,306 bár már ráférne a felújítás. A zsidó áldozatok neve nem került fel rá, de legalulra, az elesettek névsora alá magyarul és szlovákul is felvésték az alábbi szöveget: 200 ZSIDÓ VALLÁSÚ LAKOS PUSZTULT EL KONCENTRÁCIÓS TÁBOROKBAN A szeneihez hasonló további incidensekről háborús emlékművel kapcsolatban nincs tudomásom. Több település felújított emlékművére ismét visszahelyezték az 1945 után eltávolított magyar nemzeti jelképeket, a turult, vagy a koronás magyar címert. A Kassához közeli Csécsen ismét visszakerült az emlékmű tetejére a hatalmas magyar szent korona.307 Számos új emlékműre is turul került, illetve a szent koronás magyar címer. Ezek a jelképek a folklorizmus-kopjafákon és az emlékműveken egyaránt elterjedtek a magyarlakta településeken. A magyar nemzeti szimbólumok tehát ma már széles körben jelen vannak és használatosak a kutatott terület magyarlakta településeinek különböző rendezvényein. Hontfüzesgyannaton az 1989 után felújított világháborús emlékműre visszakerülhetett a turul,308 sőt az irredenta imádság, a „Magyar Hiszekegy” sorai is, annak ellenére, hogy a településnek szlovák polgármestere volt.309 A turulmadár közkedvelt jelképe a világháborús emlékjeleknek, a rendszerváltás után több új turulos háborús emlékművet is emeltek, mint például a gömöri Jólészen, 2004-ben. A mátyusföldi Deákiban a második világháború és a kitelepítés áldozatainak emlékművén szereplő turul alkotója, Nagy János szobrászművész a felavatásról tudósító újságírónak adott interjúban sajátos párhuzamot von a jelkép és az elesettek között: ...Azoknak a vére, azoknak a láncszeme vagyunk mi, akik itt, ebben a földben nyugoszna/c. Nem azért szenvedték el az őket ért sérelmeket, hogy unokáik ne ismerjék anyanyelvűket! Helytelen volna, ha 304 N. Gyurkovits Róza: Fordított vezeklés. A Hét 1991/15, 10. p. 305 N. Gyurkovits Róza: Fordított vezeklés. A Hét 1991/15, 10. p. 306 A 2001-es népszámlálási adatok alapján a városban 14 673 lakosból 3 246 (22%) személy vallotta magát magyarnak. (www.senec.sk) 307 Matthaeidesz Konrád írását a korona visszahelyezéséről lásd a Mellékletben. 308 A rendszerváltás után visszahelyezett turult ellopták, a most láthatót készíttették. 309 Kövesdi Károly: Ahol mindig a tolerancia uralkodott. Hontfiizesgyarmat a történelem sodrában. Vasárnap 2005. március 18., 16- 17. p. A cikk részletét a Mellékletben közlöm. 118
