L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

3.6. Az 1989 utáni időszak Az ideológiai-politikai korlátok okozta akadályok elhárulása után a rendszerváltást követő húsz évben különböző emlékjelek ezreit állították fel a magyarlakta településeken. Az ebben az időszakban állított emlékjelek mind formai szempontból, mind pedig az állítás alkalmait illetően nagyon széles skálán helyezkednek el. A világháborúhoz kötődő emlékművek ezek között számbelileg jelentős csoportot alkotnak. A rendszerváltást követően sok, már meglévőt újítottak fel, s ahol még nem volt, újat állítot­tak, vagy pedig az első világháborús emlékművön helyezték el a második világháborúban elesettek, illetve több esetben a holokauszt zsidó áldozatainak emléktábláját is. A zsidó áldozatoknak 1989 előtt sehol sem állítottak köztéri emlékjelet, erre csak 1989 után került sor.299 Az 1989 utáni időszakot követően szinte évről-évre egyre nagyobb figyelem fordult a háborús emlékművek felé, jelentős szerepet töltenek be az ezeknél rendezett megemlékezések, s az új emlék­művek felavatási ünnepségei, szertartásai. A rendszerváltás előtt a hivatalos megemlékezések elsősor­ban a felszabadulási emlékműveknél zajlottak, ahol viszont nem volt ilyen, a felszabadítók emléktáb­lájánál. Bár hivatalos megemlékezések nem voltak a korábbról meglévő háborús emlékjeleknél, de aki akart, vihetett virágot az emlékműhöz, illetve gyertyát is gyújthatott, amit mindenszentek és halottak napján vagy más alkalomból a hozzátartozók meg is tettek. Volt azonban arra is példa, hogy a temető­ben álló háborús emlékműnél, elsősorban a kereszteknél 1989 előtt is tartottak misét vagy istentiszte­letet halottak napján. Mind az új, mind pedig a felújított emlékművek felavatási, illetve újraszentelési ünnepsége gyakran az 1989 után divatba jött falunapok keretében történt. Sok helyen a még életben lévő hadviselt idős emberek is részt vettek (vesznek) ezeken, s legtöbbször külön koszorút is elhelyeznek. Az emlékművekhez kapcsolódó ünnepségek politikai szempontból is fontos szerepet töltenek be, hiszen az 1989 után megalakult kisebbségi magyar pártok helyi képviselői mellől szinte sosem hiá­nyoznak a „magasabb” funkciót betöltő politikusok, elsősorban a parlamenti képviselők, s gyakori ven­dégnek számítanak a magyar nagykövetség képviselői, s más magyarországi vendégek stb. A rendez­vények - mint mindig is a történelem során - nagyon jó alkalmak a politikai propagandára, illetve a politikusok népszerűségének növelésére is. Mivel a szlovákiai magyar sajtó is rendszeresen tudósít a megemlékezésekről, a települések vezetői számára is presztízskérdéssé vált az országosan ismert poli­tikusok részvétele, hiszen egyikük sem szeretne ilyen tekintetben alulmaradni más községekkel szem­ben. Ma már szinte alig akad olyan szlovákiai magyar település, ahol ne állna valamilyen világháborús emlékjel. Az ezeknél rendezett megemlékezések tekintetében 2000 után egy emelkedő tendencia tapasztalható, s egyfajta párhuzam figyelhető meg a Magyarországon és a kutatott területen rendezett ünnepségeken követett tendenciák között. Formai szempontból feltűnt néhány új emlékjel-típus, ezek között elsősorban a folklorizmus-kopja­­fák, illetve a kopjafát is tartalmazó ún. kombinált emlékművek terjedtek el nagyobb mértékben. Új típusnak tekinthetjük a haranggal kombinált emlékjeleket is, illetve a világháborús emlékműként funk­cionáló haranglábat. A magyarok irredenta jelképpé vált mitikus madarának, s a második világháború során a szélsőjobb és a nyilasok által kompromittált jelképnek, a turulnak nagyfokú reneszánszát figyel­hetjük meg. 1989 után nyíltan lehetett végre beszélni a második világháború valamennyi áldozatáról, többek közt a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba, az ún. „málenykij robotra” elhurcolt, soha vissza nem tért áldo­zatokról is.300 Bár néhány esetben a korábban állított emlékjeleken is megörökítették nevüket, de halá­luk okát nem lehetett feltüntetni. Az rendszerváltás után nagy esemény volt a Ung-vidéki Nagykaposon 1991-ben felavatott, a második a világháború valamennyi áldozatának közös emlékműve, amelynél ünnepélyes keretek között, nyilvánosan is megemlékeztek a málenykij robot áldozatairól. A református templom mellett felállított emlékoszlopot a Csemadok helyi szervezetének kezdeményezésére lcözada-299 A holokauszt emlékjeleivel egy külön fejezetben foglalkozom. 300 A témáról részletesen lásd Géczi Lajos visszaemlékezés-kötetét (Géczi 1992). 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom