L. Juhász Ilona - Liszka József: Szakrális kisemlékeink - Jelek a térben 1. (Somorja, 2006)
Forma - jel
25 $i£ász Dytifa DápajsÁý D'Iris tus Visí pri hradskej, hľadí po zemij má krotkú tuár a úsmeu zmučený. Oka decfins£ý ľud ticho diua sa, jak pomaličky z práce kýua sa. CPranárod, čo na otcovskej hrude rohotí, čaká, až jeho bude. OCa ulastnom duore ked on pán Sude, žiuoia plody brať si sám Sude. CPretože dlristus, sväiý dediny, iakíiež uykúpil ho zo spodiny. Diua sa po nich s Sratským pohľadom, posmeľuje si svojich rad^radom. OCad hlauou stromy si s nim šeuelia i otáčky, i)aide mu to uueria a ospľachnú ho, ked hrom zSuráca, a jeho suätých päť rán kruáca. Vecľjeden je ich osud napokon, a ked on nepomôže, kto potom? (ľPrektad: Valentín ľBeniak) čfuhász SDyufa Dl táp ai DCriszius VSz orszáy útján fuyy, s a földre néz, ddrcán szelíd mosoly a szenvedés. dl falu népét nézi csöndesen, dhmint Sallayua munkáSól meyyen. ddz ősi népet, mely az ősi föld Vsellére csak, és várja az időt. dilikor saját portáján úr leszen, dilikor az élet néki is terem. Cd mayyar dlrisztus, a falusi szent ľHiszen nekik is meyuáltást izent. Olyan testvéri áldással tekint ddeléfiik, és biztatja hiúéit. Ideje fölött a nyárfa is mayyar, dl fecske is, és eyy a zivatar, dllely őt paskoljá, s a falut ueri) ôs folyton buzyó öt szent seßei DCem a mayyarsáy sorsát hirdetik? ôs ki seyít már, ha ö sem seyit?
