Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

3. A település életére ható külső tényezők (1920 után)

de nem is lehetett mérhető a lakosság összetételét módosító szerepe, viszont statisztikailag érzékelhető, határozottan kimutatható a jelenlétük.

A 3. táblázat ugyanilyen szempontból (a telepesek aránya az összlakosságon belül) tekinti át az egyházi anyakönyvben nyilvántartott elhalálozások számát.

Összevetve a két táblázat egyszerűsített eredményét, megállapítható, hogy míg a kereszteltek között 13%, az elhunytak között 19%, tehát kicsit magasabb a telepesek aránya.

A telepesek házasságkötéseit leginkább olyan szempontból érdemes megvizsgálni, hogy mennyi a falubeliekkel kötött házasságok száma, ami azt is jelzi, mennyire fogadta be őket a falu, mennyire fogadták el ők a falut. Ennek ellenére a házasságkötések száma egyszerű éves alakulásának áttekintése sem hiábavaló.

4. táblázat. A házasságkötések száma az egyházi anyakönyvek adatai alapján

Ev

Összes

házasság

Telepesek

házasságainak száma

1928

5

1

1929

7

1

1931

3

1

1933

4

1

1937

2

1

1938

1

1

1939

2

2

1943

4

1

1946

4

1

1949

4

1

1952

4

1

1953

2

1

1955

3

1

1961

3

1

1963

2

1

1971

4

1

1979

3

2

Összesen

57

19

Amint az a fenti táblázatból is jól látható, a telepes családok életük Baracán töltött időszakában összesen 19 házasságot kötöttek. Ebből mindössze háromszor fordult elő, hogy baracai házastársat választottak, mindhárom esetben a menyasszony származott telepes családból. Ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgált években a telepes családokat is beszámítva 57 házasságot kötöttek, a három eset kevésnek tűnik. Amennyiben azonban a telepesek megjelenésével kezdődő időszakban köttetett összes házassághoz viszonyítunk (tehát nem csupán azokat az éveket vesszük tekintetbe, amelyekben a telepes családokban is kötöttek házasságot), 167 házasságkötéshez aránylik a 3, amely részt egyenesen súlytalannak tekinthetjük. A fenti adatok összevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy a kétféle „népesség” kölcsönösen nem szerepelt egymás házasodási „piacán”, annak ellenére, hogy mindkét fél római katolikus volt. A három kivétel ellenére is elmondható, hogy általában sem a falubeliek, sem a telepesek nem tekintették egymást potenciális házastársnak.

70