Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)
2. A falu társadalmának jellemzői a 20. század első évtizedeiben
tésig szinte kivétel nélkül mindenki a földből élt, még azok számára is az volt a megélhetés alapja, akiknek nem volt vagy nem volt elegendő. Az átmenetileg mással foglalkozók - Amerikába vándorlók, az ózdi gyárban ipari munkát végzők - is azért dolgoztak, hogy a későbbiekben földet vehessenek. Valamennyi családtípusnak (földbirtokának nagysága alapján típusba sorolható család), a legnagyobb gazdától a 6 holddal bíróig az évszakoknak megfelelően ugyanazokat a munkákat kellett elvégeznie a földművelés és az állattartás terén. Hónapokra bontva a családi munkák a következőképpen alakultak: 2. táblázat. Családi munkák a hónapok rendjében Hónap Férfiak Nők Gyerekek Március boronálás, krumpli, kukorica beszántása, vízhordás „pa/ántá/ás"-hoz krumpli, kukorica ültetése, .palántálás" (dinnye, dohány), vászonfehérítés (szilvafavirágzáskor) Március 19. vetés (árpa, zab, ..tavaszbúza") segítség a vetésben: a ló vezetése, vetőmag hordása Április húsvéti nagytakarítás segítség a nagvtakarításban Április 8. kendervetés, mákúltetés Május szénakaszálás, boglyázás, hordás, segítség a kapálásban búcsúi nagytakarítás, takarás, szekérrakás, kapálás segítség a takarításban, ebédhordás a szénamunkákhoz Május 1. babültetés segítség a babúltetésben Június ekekapázás, ugar megszántása először segítség az ekekapázásban (ló vezetése), virágos kender „nyövés’-e, másodszori áztatása, „baksálás"-a Július, augusztus aratás aratás (marokszedés) Szeptember szántás, vetés (búza, „gabona"), boronálás segítség a vetésben („Nyomaztuk, hogy meddig száll. ’) Október krumpli hazahordása, répaásás, kender elhordása az áztatóba krumpliásás, babszedés, répapucolás, kender „nyövés"-e, feje cséplése, áztatása, trágyázás (terítés) trágyázás (terítés) November kukoricatörés, hazahordás kukoricatörés, libahizlalás kezdete, kendertörés és -vonás, egy részének fonása, koszorúkötés a temetőbe, szilvalekvár főzése, „lugzóra teszik a fonalat' kukoricatörés December szecskavágás Január nagy állatok etetése Február favágás, szalmahordás a kazalból szövés A földművelés munkái - amint az a fentiekből kiolvasható - uralták minden család életét, minden mást ennek rendeltek alá, ehhez igazítottak. A felsorolásból kimaradtak azok az apróbb munkák, amelyeket egész évben, napi rendszerességgel végeztek, a nők esetében a főzés, a mosás, az öregekről, a gyerekekről való gondoskodás; a férfiak esetében pedig az állatok eteté49
