Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

2. A falu társadalmának jellemzői a 20. század első évtizedeiben

a falutól, a nemesi határrész közelében található. Az 1920-1930-as években ez már nem volt jellemző', és mivel a legelők paraszti tulajdonban voltak, kihajtott állataik után megszabott összeget fizettek az úrbéri alapba.10 A nemesi birtok tartozékai tekintetében is különbözött a parasztitól, erdő is tartozott hozzá, ugyanakkor kevesebb rétjük volt. A nemesi földek a következő dűlőkben feküdtek: Határ-völgy, Pál-völgy, Peres-oldal, Verő, Gyalogút, Szőlő, Bfró-kút, Lúzsok, Csilík. Ezek a határ legjobban termő részei, de emellett egy-egy nemesi birtok értékét az is növelte, hogy kevesebb, de nagyobb darabból állt. Olyan is volt a nemesi birtokosok között, akinek birtoka „egy testben volt”. Ez jelentős előny egy több, szélsőséges esetben akár 70 darabra tagolódó paraszti birtokkal szemben.

Beszélgetőtársaim a birtokok fent említett adottságain kívül az életmódban, a viselkedésben, a gazdálkodásban semmi egyéb különbséget nem láttak nemesek és parasztok között. Paládi-Kovács Attila kutatásai során azt figyelte meg, hogy a „kisnemesek utódai jobban kedvelték a csikónevelést, a tinónevelést, a kupeckedést, de még a juhászatot is, mint az aratást, kaszálást" (Paládi- Kovács 1981, 171).

Az állattartás fontosságára kisnemesi családból való visszaemlékezők is utaltak, de pusztán ezzel (Baraca esetében legalábbis) nem igazolható, hogy ez nemesi sajátosság lenne. Házasodásukra az emlékezet szerint nem jellemző az endogámia, ám az anyakönyvi bejegyzések a 20. század első két évtizedéből még erről tanúskodnak. Különállásukat az is igazolja, hogy adatközlőim szerint a falugyűlésen mindig külön ültek, csak egymással beszélték meg közös ügyeiket. Egy ilyen alkalommal az egyik nemesnek nem engedték meg a többiek, hogy nemesi dűlőben parasztnak földet adjon el, hiába kapott volna egy tehén árával többet.

A nemesek viselkedésében más falubeliek nem éreztek sem tartózkodást, sem rátartiságot. „Voltak különözők. De ez nem nemesi tulajdonság. Mindig voltak kevéiy emberek. Köztük is. Nemes is elment például bandába a szegényekhez, ha normális volt. Társadalmilag nem volt különbség, csak vagyonilag. Nemes lány táncolt ugyan zsellér fiúval, de férjhez hozzá nem ment. " Származásáról, családja nemesi eredetéről egyik beszélgetőtársam a következőket mondta: „A nemes embernek akármennyi gyereke volt, az mind nemes maradt. így alakultak ki a szegényebb nemesek. A nemességet valamiért kiérdemelték. A nagyapám testvére emlegette, hogy a Priez család kutyabőrét egy ládában tartották. ”

Tehát a nemesek a falu belterületén lakóhelyük tekintetében, a határban pedig birtokaik helye szempontjából különültek el az úrbéresektől. Nemesi birtok

10 Arra, hogy eredetileg, a külön tartott pásztor idejében volt-e legelőjük sem a forrásokban, sem beszélgetőtársaim visszaemlékezéseiben nem találtam megbízható adatot. Elképzelhető, hogy volt, de később feltörték, ám az is lehetséges, hogy Baraca határában csak a sertéseiket tartották, azokat pedig makkoltathatták saját erdeikben, a szarvasmarhát pedig más, távolabbi helyeken legeltették.

17