L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
6. A kopjafák készítői
Ulman István (1951). Jelenleg szülőfalujában és Rozsnyón él. Mezőgazdasági középiskolában érettségizett. Kedvtelésből foglalkozott fafaragással, elsősorban bútorokat készített. Kopjafákat és emlékműveket csupán a rendszerváltás utáni években kezdett faragni. A legelsőt 1991-ben a szepsi Pekár Józseffel faragta közösen Magyarbődre. Ugyancsak a rendszerváltás után lett főállású fafaragó. Műhelye szülőfalujában található, amelyben Nagy Györggyel és Baffy Lajossal dolgozik együtt. A várhosszúréti műhelyből a kopjafákon és emlékműveken kívül a fából készített tárgyak nagyon széles skálája kerül ki: bútorok, kapuk, oltárképek stb. Egyedi, a vidék népművészeti motívumait is felhasználó stílust alakítottak ki. Mint számos szlovákiai fafaragó, ő is az erdélyi élmény hatására fordult a fa felé, s ő is a székelykaput tekintette mintának a vidéken előforduló egykori fakapuk helyett: „Rendhagyó módon, csak felnőtt fejjel lettem fafaragóvá... Vagy húsz esztendővel ezelőtt eljutottam Sepsiszentgyörgy környékére, a vargyasi és a baráti kézművesek műhelyeibe. Ott értettem, éreztem meg először a népművészet lényegét. Az ott átélt élmények hatására vettem kezembe a vésőt. Számomra tehát Erdély volt a gyújtópont, hiszen itt Gömörben, a művészet szinte teljesen kihalt az építészetből. Erdélyi utazásom után megszállottként fúrtam-faragtam, ismerkedtem a fa tulajdonságaival. Első munkám között volt egy székelykapu, egy nagyméretű plasztikus dombormű. Aztán én készítgettem el újra és újra a gombaszögi szabadtéri színpad háttérdíszleteit is..."101 Stílusának jellemzői a karcsú, általában négyzetes és téglalap keresztmetszetű oszlopok, valamint a virágindás díszítés. Figyelemre méltó, hogy amikor egy újságíró megkérdezi tőle, „milyen fafaragói hagyományokra támaszkodhatsz Gömörben?", a következőt válaszolja: 25. kép: Ulman István és Pekár József a magyarbődi kopjafa mellett 1981-ben (Pekár József archívumából). 101 Korcsmáros László: Az emlékművektől - faragott bútorokig. Ulman István stílusteremtő alkotásai. Szabad Újság 1998. február 25., 8. p. 91
