L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
6. A kopjafák készítői
„A magyarlakta vidéken - a szilicei és borzovai kopjafás temetőkön kívül - nem maradt olyan hely, falu, ahol megőrződött volna a nép tárgyi művészete...”102 A válasz azért érdemel figyelmet, mert alátámasztja azt a kötet elején tett megállapítást, hogy a faragott fejfákat kopjafának nevezik olyan vidéken is, ahol sohasem hívta így a köznép. Ulman István és társainak kopjafái/emlékoszlopai elsősorban Gömörben: a rozsnyói és a rimaszombati járásban állnak, de megtalálhatók bodrogközi Zemplén temetőjében, valamint Magyarországon is. Több, ún. kombinált emlékművet készített az első és a második világháború áldozatainak. Ilyen áll Csúcsomban, Hosszúszón, valamint Komárócon és Hubón is. Faragott faoszlopok és egy kőből készült oszlop alkotja a nagyidai háborús emlékművet is. Ő tervezte és a műhelyéhez tartozó faragókkal együtt készítette el a krasznahorkaváraljai millecentenáriumi emlékművet, a Berzétén álló háborús emlékművet, valamint a várhosszúréti, több faoszlopból és keresztből álló emlékművet is. A kopjafákon kívül címereket, templombelsőket, képkereteket, kapukat, emléktáblákat, kereszteket, játszótereket és bútorokat farag. Ő készítette el a Rozsnyói Bányamúzeum részére a svedléri bányászoltár másolatát is. Ulman István 2000 decemberében fafaragó tevékenységéért Budapesten a Magyar Művészetért Díjban részesült. Munkáinak egy részét a szepsi Pekár Józseffel és Baffy Lajossal, valamint Nagy Györggyel közösen faragta. Köztéri alkotásai Magyarországon (Ibrányban és Ragályban) is megtalálhatók (2. térkép). 2. térkép: Ulman István Dél-Szlovákiában álló kopjafái: Bátka, Berzéte, Bodolló, Csúcsom, Gombaszög, Gömörhorka, Hárskút, Hosszúszó, Hubó, Jablonca, Jólész, Komáróc, Krasznahorkaváralja, Magyarbőd, Nagyida, Rakottyás, Rimaszombat, Simonyi, Szepsi, Uzapanyit, Várhosszúrét, Zemplén (a térképet L. Juhász Ilona tervezte, Liszka József rajzolta). 102 Uo. 92
