L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
2. A kopjava megjelenése és elterjedése nemzeti szimbólumként a szlovákiai magyarok körében
pozíció készült, s az alkotó a fából készült táblára véste fel valamennyi, az iskolában a kezdetektől tanító pedagógus nevét. A rendszerváltás után több szlovákiai magyar településen alakultak magyar magán- és egyházi iskolák. Az elsők között hozták létre a mátyusföldi Hidaskürtön a Középfokú Magán Szakmunkásképző Intézetet, ahol 36 diák kezdte el tanulmányait. Annak emlékét, hogy a legelső évfolyam diákjai 1993-ban befejezték tanulmányaikat, az iskola bejáratánál egy kopjafa őrzi. A harmadik Meóiar-kormány idején (1995-1998) ismét felvetették az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésének kérdését a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekben. A tervezett lépés ellen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Magyar Polgári Párt'18 tüntetést szervezett, többek közt Tornaiján is. Ennek emlékére kopjafa is készült, amelyet a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola bejáratánál állítottak fel.48 49 Az utóbbi bő egy évtizedben Dél-Szlovákia-szerte számos magyar tanítási nyelvű oktatási intézmény vette fel valamelyik neves magyar történelmi, politikai, irodalmi stb. személyiség nevét. Az esemény kapcsán általában emléktáblát helyeztek el az intézmény falán, vagy ritkább esetben mellszobrot lepleztek le. Eddig egyetlen alkalommal állítottak a névadási ünnepségen kopjafát. A helyszín a csallóközi Nemesócsa, ahol a helyi alapiskolát Móra Ferencről nevezték el, ebből az alkalomból avatták fel a kopjafát, melynek tetejére nyitott könyvet faragott az alkotó. A Rákóczi Szövetség tizenkét, komáromi járásbeli településsel (Bátorkeszi, Búcs, Csallóközaranyos, Dunamocs, Dunaradvány, Hetény, Izsa, Karva, Madar, Pat, Vágfüzes, Virt), valamint a Duna túlsó, magyarországi oldalán fekvő Neszméllyel közösen alakította meg a Hídverő Szervezetet. E szervezet rendezésében (amelyhez később Marcelháza is csatlakozott) vált hagyománnyá a Hídverő Napok szervezése. Az első ilyen rendezvény záróünnepségén 2000-ben Bátorkeszin Hídverő Kopjafát is avattak. Ez a hagyomány azóta is folytatódik, s ehhez a rendezvényhez kapcsolódik a Bátorkeszin, Csallóközaranyoson, Hetényben, Izsán, Karván stb. álló kopjafa is. Az 1989-et követő időszakban vallási évfordulók kapcsán is sor került kopjafaavatásokra. Csicsón 2002-ben a reformáció (a 485. évforduló alkalmából), Gömörpanyiton pedig 2003-ban az evangélikus templom építésének 200. évfordulójának emlékére. Zselízen a református templom mellett 2002-ben szentelték fel a Huszár Gál református prédikátor emlékének is adózó, a zselízi templom alapkőletételének évfordulójára faragott kopjafát. Az ímelyi református egyházközség kopjafaállítással emlékezett a reformációra, valamint a szlovákiai magyarok második világháború utáni kitelepítésére is. Vágkirályfán a helyi fafaragó - Szatmár Tibor - egy kopjafát faragott annak emlékére, hogy felújították a római katolikus templomot. 2005-ben a következőképpen emlékezett az eseményre: 48 A Magyar Polgári Párt elődje a rendszerváltáskor megalakult első magyar politikai csoportosulás, a Független Magyar Kezdeményezés volt. 49 2005. novemberben már nem találtam a helyén. 47
