L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
2. A kopjava megjelenése és elterjedése nemzeti szimbólumként a szlovákiai magyarok körében
„Én nagyon becsültem azoknak az embereknek a munkáját, akik rendbe tették a templomot, mert már majdnem összedőlt. Azt gondoltam, hogy lehet, hogy elfutunk emellett, pár évtized múlva ez egy természetes dolognak tűnik majd, de azt is meg kell mondani, hogy ez egy kiöregedett falucska, és én ezeknek az embereknek emléket szerettem volna állítani azért, hogy így össze tudtak fogni, és rendbe tudták hozni a templomot." Szlovákiai magyar viszonylatban máig egyedi esetnek számít, hogy 2003-ban Komáromszentpéteren a kommunizmus áldozataira emlékeztek egy emlékoszlop állításával.50 Szintén egyetlen példa van arra, hogy kopjafaállítással emlékeztek meg egy szlovákiai magyar településen, Csicsón egy politikai csoportosulás, a Független Magyar Kezdeményezés megalakulásának 15. évfordulójáról. 51 Ugyancsak a csallóközi Csicsón emelték 2005-ben azt a kopjafát, amely az 1965-ös árvíz 40. évfordulójára készült, s az egykori gátszakadás helyén áll.52 Szintén egyedinek számít a 2005. október 30-án felavatott emlékoszlop Köbölkút temetőjében, amelyet az ún. őszirózsás forradalomban, 1919-ben elesett magyar vörös katonák emlékének szenteltek, s a sírhelyüknél állítottak fel. A sajtóban megjelent tudósításból pontos információkat kaphatunk az akkori eseményekről: ....Kovács Ferenc helytörténész, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke ünnepi beszédében felidézte az akkori eseményeket, amikor a 7. cseh légió harmadik zászlóalja 1919. januárjában Érsekújvár és Párkány területére érkezett, és mindkét várost elfoglalta. »A vörös hadsereg magyar katonái májusban, Párkányban éjjel átkeltek a Dunán, sikeres támadást indítottak a cseh légió ellen, és június elsején visszafoglalták Érsekújvárt. Támadásuk itt elakadt, Érsekújvárt újra elfoglalták a csehek, június 19. és 22. között súlyos harcok folytak e vidéken. Az akkori köbölkúti vásártér területén felállított ágyúkkal lőtte a magyar sereg a légió Kürtre érkezett páncélvonatát. Ezekben a súlyos harcokban halt hősi halált az a nyolc magyar katona, akiket a köbölkúti temetőben helyeztek végső nyugalomra« - emlékezett Kovács Ferenc az akkori történésekre...”53 50 Konkrét, helyi áldozatokról nincs tudomásom, s az adatközlők sem tudnak olyan személyről, aki a településen áldozatául esett volna a kommunista üldözésnek. Valószínűsíthető, hogy az állíttatok általánosságban emlékeztek meg az említett ideológia áldozatairól. 51 Az 1989 novemberében, közvetlenül az 1989-es bársonyos forradalom kitörése előtt alakult meg Vágsellyén a magyar ellenzékiek egy csoportját tömörítő Független Magyar Kezdeményezés, majd ennek hatására rövid időn belül létrejöttek Szlovákia magyarlakta településein a helyi csoportok is. Később Magyar Polgári Párt néven folytatta tovább tevékenységét, majd 1998- ban a három szlovákiai magyar párt - az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt - Magyar Koalíció Pártja néven folytatta tovább tevékenységét, így önállóságuk megszűnt. 52 Öt évvel ezelőtt már elhelyeztek itt egy emléktáblát a 35. évforduló alkalmából. 53 Száz Ildikó: A magyar életfa gyökerei nem szenvedtek kárt. Köbölkúton a jeltelen sírban fekvő, 1919-ben hősi halált halt magyar katonákra emlékeztek. Új Szó 2005. november 9. Szülőföldünk melléklet, 31. p. 48
