L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
2. A kopjava megjelenése és elterjedése nemzeti szimbólumként a szlovákiai magyarok körében
a kassai Csemadok által szervezett, Kassához közeli Somodiban megvalósult művelődési táborok voltak. Aránylag rövid időn belül más magyarlakta régiókban is hagyománnyá vált a művelődési táborok szervezése, mint például a Losonc melletti Abroncsoson, a Galántához közeli Nagyfödémesen, a Rimaszombati járásban található Gömöralmágyon, de a legkeletibb régióban, az Ung-vidéken és a Bodrogközben is, tehát a táborok rövid időn belül behálózták az egész szlovákiai magyar nyelvterületet. E táborok befejezésekor, néhány ritka kivételtől eltekintve szinte minden alkalommal állítottak kopjafákat/emlékoszlopokat, vagy pedig ritkább esetben a már ott lévőre vésték fel az adott aktuális tábor évszámát. Több kopjafára rákerült rovásírással a Vagyunk’ felirat is. A kopjafaál irtással tehát a művelődési táborok befejezésének egy sajátos rítusa alakult ki. Mivel a kommunista időszakban elképzelhetetlen volt bármilyen ún. civil szerveződés, ezért a művelődési klubok is csupán a Csemadok égisze alatt működhettek legálisan, és a nyári művelődési táborok8 szervezésére is csak így kaphattak engedélyt. A belügyi állami szervek mind a művelődési klubok, mind a nyári művelődési táborok megfigyelésére fokozott figyelmet fordított.9 Valószínűleg ez lehetett a fő oka annak is, hogy a második országos tábor szervezését a Csemadok Központi Bizottsága vállalta fel, s a későbbiekben már nem csak Őrsújfalun, hanem évenként váltakozó színhellyel ún. központi művelődési tábort szervezett Szlovákia magyarlakta vidékein az adott régióban működő klubok, illetve értelmiségiek segítségével. Amikor 1981-ben első alkalommal változott meg a helyszín, s az úgynevezett Központi Nyári Művelődési Tábor10 a Kassa közelében fekvő Somodiba került, a komáromi szervezők úgy döntöttek, hogy továbbra is lesz Őrsújfalun tábor, s ők ugyanabban az évben ezen a helyszínen járási tábort szerveztek. A folyamatosság később sem szakadt meg, s az őrsúj8 A klubmozgalom ős a művelődési táborok történetét eddig még nem dolgozták fel tudományos igénnyel, bár a szlovákiai magyarság közelmúltjának művelődésében betöltött szerepe miatt sürgős lenne ennek a feladatnak az elvégzése. A rendszerváltást követően a táborok küldetése, funkciója is megváltozott, átalakult, éppen ezért kívánatos lenne még időben megragadni a változásokat, s azokat a társadalmi-politikai folyamatokat, amelyek hatással voltak, illetve vannak ezekre az egykor kulturált szórakozást és művelődést szolgáló, a nemzetiségi összetartozást erősítő rendezvényekre. 9 Tudni kell. hogy tulajdonképpen szinte minden rendezvényt megfigyeltek (vagy eleve volt olyan besúgójuk, aki részletes jelentésben számolt be). A nagyobb tömegeket mozgósító rendezvényektől különösen tartottak. Ilyenek voltak az említett nyári művelődési táborok, de más, Csemadok által szervezett országos rendezvények is, elsősorban a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély. Ilyenkor a civil ruhás rendőröknek szinte egész hada vonult ki. A nyári művelődési táborok szervezői általában már ismerték a belügy embereit, 1989-ben le is itatták az egyiket, majd amikor elaludt, fényképen meg is örökítették. 10 A Csemadok Központi Bizottsága volt hivatalosan a főszervezője a somodi tábornak, ezért országos, vagy központi táborként került be a köztudatba. Az elsőt követően a Csemadok KB ezután váltakozó helyszínnel rendezte meg a többi „központi tábort", azt az elvet követve, hogy Dél-Szlovákia valamennyi, magyarok lakta vidékére eljusson. Somodiban tovább folytatódott a hagyomány, s elsősorban a keleti régió számára nagyon fontos találkozási hellyé vált, de a nyugatabbra fekvő régiókból is sokan rendszeresen eljártak ide. Megjegyzem azonban, hogy szervezési munka nagy része a Csemadok Járási Bizottságaira, illetve az ott működő művelődési klubok szervezőire hárult. 33
