L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

2. A kopjava megjelenése és elterjedése nemzeti szimbólumként a szlovákiai magyarok körében

falui táborozás szinte fogalommá vált. Állandó szervezői a magyar főiskolai és egyetemi klubok11, valamint a Csemadok Komáromi helyi szervezete mellett működő Klapka György Művelődési Klub lettek. Ide és Somodiba érkezett a legtöbb résztvevő az ország szinte valamennyi vidékéről (nagyon sokan családostól). A kopjafaállftás szokása továbbra is a táborozás elmaradhatatlan részét képezte.

Az utolsó őrsújfalui nyári művelődési tábort 1992-ben rendezték, s ezután megszakadt a több mint két évtizedes hagyomány. A rendezvénynek helyet adó autókempinget privatizálták, s az új tulajdonos nem törődött a területtel, hagyta lepusztulni. Az épületeket lerombolták, minden mozdíthatót elloptak. Majdnem erre a sorsa jutottak az itt álló, időközben megszaporodott emlékoszlopok is. Az egyik állandó résztvevő szerint ezek száma összesen 15 volt12. A művelődési táborok egykori aktív résztvevőjének, Katona Istvánnak sikerült négyet megmentenie. Ezeket az általa létrehozott Feszty Árpád Emlékparkban állította fel a Komáromhoz közeli Martoson.13 A parkban elhelyezett kopjafák között van egy olyan, amelyikre rávésték a legelső és a második táborozás évszámát, ez azonban minden valószínűség szerint nem az eredeti.14 A maradék három emlékoszlopon az 1983-as, az 1984-es és az 1987-es évszám olvasható. A többi, egykor Őrsújfalu autókempingjében álló kopjafa sorsa ismeretlen, adatközlőim állítása szerint néhányat egyrészt a helyi örsújfalui lakosok, másrészt az egykori táborozok vittek el (pl. Somorjára is került belőle egy egykori táborozóhoz). A többiről nincsenek adataim, így nem tudni, hogy hányat loptak vagy tüzeltek el.

2.2.2. Honismereti kerékpártúrák. A művelődési táborokhoz hasonló szerepet töltöttek be az 1975-től szervezett honismereti kerékpártúrák, amelyek lényegében az 1971 után betiltott nyári ifjúsági táboroknak köszönhették létrejöttüket15. A túra szervezői és résztvevői tulajdonképpen ugyanazok a személyek, akik a diák- és közművelődési klubokat irányították, s később a nyári művelődési táborokat szervezték, esetleg résztvevői voltak ezeknek. A kerékpártúrákra rendszeresen jártak magyarországi fiatalok, köztük néhány ellenzéki is, akik közül többen a nyári művelődési táborokat is rendszeresen látogatták. Ez az egy

11 A Prágában tanuló magyar egyetemistákat tömörítő Ady Endre Diákkör (AED), a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub (JAIK), a brünni Kazinczy Ferenc Diákkör (KAFEDIK), a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK).

12 Az információért Katona Istvánnak tartozom köszönettel.

13 Ebben a parkban rendezik meg 1995 óta a Pünkösdi Népművészeti Fesztivált, és számos más kulturális rendezvénynek (tanfolyamnak, táborozásoknak) is helyet biztosít az év folyamán.

14 Az egykori táborokról készült fotódokumentáció alapján azt kell feltételeznünk, hogy mindkét kopjafa tönkremehetett, vagy pedig ellopták őket, ezért készült emlékükre egy harmadik.

15 1971 után a pártszervek már betiltották az egyetemisták által szervezett nyári ifjúsági táborokat (NYIT). Amikor 1975-ben az utolsó pillanatban különféle álokokra hivatkozva nem engedélyezték a prágai Ady Endre Diákkör által kezdeményezett, és a csallóközi Nyárasdra tervezett tábort sem (ezen a hivatalos indoklás szerint az amatőr színjátszó mozgalom időszerű kérdéseivel, problémáival foglalkoztak volna), a szervezők elhatározták, hogy mégis összejönnek Pozsonyeperjesen, de kerékpárt is hoznak magukkal a résztvevők, hogy aztán annak segítségével váltogatni tudják a tábor helyszínét. Tulajdonképpen ez a rendezvény számít az első kerékpártúrának. s ettől az évtől mind a mai napig megszervezik ezeket.

34