L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
14. A kopjafa, mint a szimbolikus térfoglalás eszköze és az etnikai határ kijelölője. Összegzés
2. számú diagramm: A kopjafák állításának száma az első állítási alkalomtól napjainkig. œ S œ ui to r_ ................ _ cococococoaicncncncncDcncncri CM CM CM CM CM A fenti diagrammról jól leolvasható, hogy a legtöbb kopjafát 2000-ben állították, ezek zöme a millenniumra készült. 1996-ban a millecentenárium adott okot az állítási alkalmak nagy számára, 1998-ban, de főleg 1999-ben pedig az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója. Figyelmet érdemel, hogy míg Kárpátalján a legelső kopjafákat a málenykij robotra elhurcoltak emlékére állították, a szlovákiai magyarok viszonylag későn emelték az első olyat, amellyel a kitelepített szlovákiai magyarokra emlékeztek. A málenykij robotra több Ung-vidéki és bodrogközi településről is elhurcoltak embereket, de ez ideig csupán Nagykaposon állítottak emlékművet. Az eddigi kutatási eredmények alapján a szlovákiai, magyarországi és az erdélyi magyarok körében jelentős hangsúlyeltolódások mutathatók ki az állítások alkalmait illetően. Míg Magyarországon az 1956-os forradalom (Boros 1997), Erdélyben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc (Sütő-Báli 2002), Szlovákiában inkább más történelmi események és rendezvények stb. dominálnak.262 A jövőben nem lenne tanulságok nélküli összehasonlítani a kopjafák állítási alkalmait a Magyarország és annak határain kívül élő magyarlakta régiók között. A már most látható eltérések nagy valószínűséggel abból is adódhatnak, hogy ezek a magyar közösségek 1918 óta más-más ország területén éltek, az impériumváltások más-más külső hatásokkal jártak (vö. Liszka 1998), s további történelmük sem alakult egységesen. Szlovákiában 1945 után nem volt háború, viszont a Vajdaságban igen, de nem telepítették ki az ott lakókat más ország területére, s málenykij robotra se hurcolták el őket, mint a kárpátaljaiakat vagy a Kelet-Szlovákiában élő magyarokat. Művelődési táborok csupán Szlovákiában voltak, és Szlovéniában nem történt olyan esemény, amely csupán a mu262 Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Boros Géza kötete még a millennium előtt jelent meg, s a Sütő—Báli szerzőpáros sem térképezte fel pontosan az erdélyi állítási alkalmakat, valószínűnek tartjuk, hogy megállapításunk újabb magyarországi és erdélyi kutatások után felülvizsgálatra szorulna. 177