L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

1. Bevezetés

A pontosan egy évszázad elteltével, 1965-ben megjelent Magyar nyelv értelmező szótára viszont már „népi", „népnyelvi”, „népies” magyarázatként közli:

„Kopjafa (...) 2. (nép) Gyak. jelképes faragványokkal díszített v. festett s rendsz. dárdahegyben végződő, faragott, karcsú fejfa. ”

(ÉrtSz IV: 319)

A Magyar értelmező kéziszótár legutóbb, 2003-ban megjelent átdolgozott kiadása is hasonló magyarázatot ad:

„Kopjafa: faragványokkal díszített oszlopszerű fejfa.’’

(Éksz 733)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a kifejezés, kopja formában való első előfordulására, egy Magyar Nyelv-beli közleményre hivatkozva 1543-at adja meg:

„A kőművesnek a kewfelveteleért, becsinálásaért és az kopja felcsinálásáért attain egy forintot tizennyolcz pénzt...”

(MNy I960, 118)

„A székely nyelvjárásokra jellemző 2. jelentés [értsd a fenti, fejfaértelmezést. L.J.I. megj.] vagy azzal függ össze, hogy az így jelölt fejfák dárdaszerű csúcsban végződnek, s ezáltal az elesett harcosok sírhantjába szúrt kopjára emlékeztetnek, vagy pedig annak a régi temetési szokásnak a nyelvi nyoma, hogy a koporsót két dárdarúdon vitték ki a temetőbe, s e két rudat az elhantolás befejeztével a sír két végébe tűzték.”

(TESZ 2, 564)

Figyelemre méltó azonban, hogy a szó következő és egyetlen előfordulása a már említett 1838-as adat. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár megfelelő kötetében találunk kettő, viszonylag korai, sírjel-értelmezésű kopjafa-adatot is:

„Egy koporsóra és kopia fára költöttem 10. Forint” - 1843

„Sas Josef meghalálozván ... temetőfa, vagy kopiafát tsináltam" - 1847

(EMSzT VII: 223)

Közvetlen paraszti szóhasználatban viszont senki sem találkozott vele. Az Új magyar tájszótár sem tud a kopjafa fejfaértelmezéséről:

.....a háztető végén álló, faragványokkal díszített vékony faoszlop...” 1

(ÚMTsz 3, 475)

1 A cseh nyelvterületen is ismert volt ez a házorom-díszítési mód (vö. Český lid 10 /1900/, 80-81)

16