L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
11. A szlovákok és a hivatalos politika viszonyulása a kopjafához
mégis egy csomó vonatkozó adatot sikerült rögzítenem, így bizonyos képet a kérdésről, ha óvatosan is, de meg lehet rajzolni. A szlovák lakosság kopjafához való hozzáállásának, véleményének vizsgálata aránylag nehéz és nagy körültekintést igénylő feladat. Mivel az adatközlők a kopjafa kérdését általában politikai jellegű kezdeményezésnek tartják, nem szívesen nyilatkoznak. Én természetesen szlovák nyelven próbáltam vizsgálni ezt a kérdést, nem árultam el magyar kilétemet, de ennek ellenére is azt tapasztaltam, hogy az adatközlők nagyon óvatosak, bizalmatlanok voltak. Néhányan azzal utasítottak el, hogy inkább nem nyilatkoznak, mert nacionalistának fogják őket tartani, ha elmondják véleményüket. Akadtak azonban olyanok is, akik nyilatkoztak a kérdésben, személyes adataikat azonban nem akarták elárulni. Általában azzal érveltek, hogy nem akarnak semmiféle újságba bekerülni. Találkoztam olyan adatközlőkkel is (szlovákkal, magyarral egyaránt!), akik nem is tudtak róla, hogy a településen kopjafa áll. A települések többsége, ahol kopjafaállításra került sor, zömében magyarok lakta, de akadnak köztük olyanok is, ahol a magát szlováknak valló lakosság számaránya magasabb a magyarokénál, mint például Gömörpanyit182. A kopjafát a szlovák lakosság zöme kizárólag magyar jelképnek tartja, s mivel ezek állítása az egyetemes magyar történelem vagy a szlovákiai magyarok történelmének eseményeihez, vagy magyar, szlovákiai magyar személyiséghez kötődik, nem érzik magukénak. A kezdeti szakaszban csupán a királyrévi kopjafa állítása esetében tettek gesztust a szlovák lakosság felé a szervezők, mégpedig azzal, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafára a magyar koronás címeren kívül a szlovák címert is rávésették. Valószínűsíthetjük, hogy ezt a gesztust konfliktuselkerülő szándékkal tették meg az állíttatok. Ugyanez vezérelte a gömörpanyitiakat is, amikor az evangélikus templom építésének 200. évfordulója kapcsán szervezett falunap alkalmával állított kopjafára szlovák nyelven is rávésték a falunappal kapcsolatos feliratot, valamint szintén Gömörben, az abafalvai falunapon felavatott kétnyelvű kopjafa készítőit is. Az ugyancsak gömöri Simonyiban nem a kopjafára vésték a szlovák feliratot, hanem egy külön a kopjafa mellé támasztott üvegtáblára került. Tudomásom van arról is, hogy a kopjafaavatás szónokai szlovákul is szóltak a résztvevőkhöz a szlovák többségű településeken. így tett például Hont megyei Százdon183 184 a Magyar Koalíció Pártja, valamint a Szlovák Parlament elnöke, Bugár Béla, és a Kassához közeli MagyarbődönlíM Mikó Jenő református püspök is. 182 Itt a szlovákok számaránya 52,0, a magyaroké pedig 46,8 százalékos (Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Základné údaje. Národnostné zloženie obyvateľstva. Štatistický úrad Slovenskej republiky. Bratislava 2001) 183 Ezen a településen a magyarok vannak többségben, a 439 lakosból 270 vallja magát magyarnak, szlováknak pedig 160. (Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Základné údaje. Národnostné zloženie obyvateľstva. Štatistický úrad Slovenskej republiky. Bratislava 2001) 184 Itt a szlovákok vannak túlsúlyban, az 1150 lakosból csupán 43 személy vallja magát magyarnak. (Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Základné údaje. Národnostné zloženie obyvateľstva. Štatistický úrad Slovenskej republiky. Bratislava 2001) 151
