L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

11. A szlovákok és a hivatalos politika viszonyulása a kopjafához

att, s ismét komolyan felvetették az ún. alternatív oktatás bevezetésének ötletét a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban171.

E kormányzati időszakra esett 1996-ban a magyar honfoglalás 1100. évfordulója. Ekkor a Kárpát-medencében élő magyarság számos helyen különféle emlékművek, ezen belül kopjafák/emlékoszlopok állításával emlékezett meg az eseményről. így volt ez a szlovákiai magyarok körében is. Országszerte avattak fel különféle emlékműveket és rendeztek ünnepségeket az évforduló kapcsán. A kopjafák és emlékművek állításának célja nem csupán a történelmi évfordulóról való megemlékezés, hanem egyben a szülőföldhöz való jog, valamint a Kárpát-medencei magyarsághoz való tartozás demonstrálása is volt. A honfoglalás 1100. jubileumát nem csupán a mai Magyarország ünnepének, hanem az egységes, a határokon kívül, a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar közös ünnepének tekintették. Az emlékműállítások elődleges célja a szülőföld szimbolikus megjelölése volt annak demonstrálására, hogy a szlovákiai magyaroknak joguk van őseik földjéhez. Az emlékművek - kopjafák/emlékoszlopok egy részén hangsúlyosan megjelentek az elsődleges magyarságszimbólumok, mint a turul, a szent korona, és a Kossuth-címer stb. A magyar szent koronát egy esetben a kopjafa tetejére faragták ki a készítők.

Az egyre gyarapodó emlékműveket, kopjafákat a nacionalista hatalom néhány helyi és állami képviselője nem nézte jó szemmel, s különféle ürügyekkel próbálta megakadályozni ezt az aktivitást, sőt a már felavatott emlékműveket próbálta különféle mondvacsinált indokokkal (pl. a hivatalos engedélyezés hiánya stb.) lebontatni, eltávolíttatni. Elsősorban az olyan emlékművek ellen volt kifogásuk, amelyen a magyar államiság jelképei is szerepeltek, de arra is volt példa, hogy a szimbólumokat nem tartalmazó fából készült emlékoszlopokat is el akarták távolíttatni.

Az emlékművek elleni támadást a helyi nacionalisták indították elsősorban ott, ahol a magyar lakosok mellett az adott településeken általában nagyobb számú szlovák ajkú lakosság is él. Mindamellett kimutatható, hogy kivétel nélkül nem „alulról jövő” kezdeményezésről van szó, hanem a nacionalista politika (és sajtó) által mesterségesen gerjesztett aktivitásról. Országos visszhangúvá elsősorban amiatt vált az ügy, mert a kormánypártok nyilvánosan is állást foglaltak, valamint az ellenzéki pártok több képviselője is - többek között a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom meghatározó vezetője, az egykori közismert ellenzéki, Ján Čarnogurský is csatlakozott az emlékművek lebontását szorgalmazók táborához. A szlovák médiumok, elsősorban a szlovák állami televízió is napirenden tartotta az ügyet.

Mindennek következményeként a szlovákiai magyar sajtónak is egyik központi témája lett az emlékművek kérdése, hiszen a hatalom különféle szankciókat

171 Az elgondolás lényege, hogy az iskolákban csupán a magyar nyelvet és irodalmat oktatnák magyar nyelven, a többi tantárgy tanítása szlovák nyelven folyna. Amint arról már az egyik előző fejezetben szóltam, az 1995-ben éppen az alternatív oktatás tervezett bevezetése ellen Tornaiján szervezett tiltakozó nagygyűlés emlékére is kopjafát állítottak.

146