L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
11. A szlovákok és a hivatalos politika viszonyulása a kopjafához
11. A szlovákok és a hivatalos politika viszonyulása a kopjafához Kézenfekvő megvizsgálni, miként viszonyul a központi és helyi hatalom, illetve a helyi szlovák lakosság a magyarok részéről egyértelműen magyar nemzeti szimbólumként felfogott és kezelt kopjafák/emlékoszlopok jelenségéhez. 11.1. A „kopjafaháború”. A hivatalos politika viszonyulása a magyar nemzeti szimbólumokhoz (különös tekintettel a kopjafára) Eddigi kutatásaim során nem találkoztam olyan esettel, hogy a hivatalos politika az 1989-es rendszerváltást megelőző időszakban nyíltan lépett volna fel a művelődési táborokban felállított kopjafák ellen. Az nyilvánvaló volt, hogy a táborok szervezését nem nézték jó szemmel, és különös figyelmet szenteltek ezeknek a rendezvényeknek. Csupán egy olyan esetről van tudomásom, amikor Tornaiján a városi nemzeti bizottság170 akkori magyar nemzetiségű titkára (a rendszerváltás után ő lett a város polgármestere az egyik szlovákiai magyar párt színeiben) nem engedélyezte a Csemadok helyi szervezete mellett működő Palóc Klub szervezőinek, hogy az 1989 márciusában a magyar forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafára rákerüljön az eseményre utaló évszám. Ezért a kopjafafaragó rovásírással a „Vagyunk" feliratot véste fel rá. A Királyhelmeci Városi Nemzeti Bizottság épülete előtt a szintén még az 1989 előtti időszakban egy képzőművészeti alkotótábor alkalmából felállított kopjafa - amelynek az alkotója, Ferencz György fafaragó a „Zempléni tündér" nevet adta - szintén szúrta a helyi politikai vezetés néhány tagjának szemét, így az alkotást eredeti helyéről eltávolították. 1989 után a harmadik Mečiar-kormány (1995-1998) hivatalba kerüléséig nem tudok olyan esetről, hogy a szlovákok tiltakoztak volna a szórványosan abban az időszakban is felállított kopjafák ellen. A magyarok által állított emlékművek, köztük a kopjafák elleni első országos méretűnek mondható és nyíltan ellenséges fellépésre 1995-öt követően került sor. Ekkor a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a magyarellenességéről hírhedt Szlovák Nemzeti Párt alakított kormánykoalíciót. Hatalomra jutásukat követően rövid időn belül napirenden voltak a nyílt vagy burkolt magyarellenes megnyilvánulások, hivatalos magyarellenes intézkedések. Veszélybe került a magyar anyanyelvi oktatás, és számos munkahelyről - foglalkozásra való tekintet nélkül - több embert bocsátottak el magyar nemzetiségük vagy más, a kormánytól eltérő politikai nézeteik mi170 Mai elnevezése városi hivatal. 145
