L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

10. A kopjafák "származékai"

Állítottak székelykaput Új-Zélandon is16'1, s egy Németország-beli, délkelet-bajorországi165 információval is rendelkezem.

A székelykapukon kívül számos helyen állítottak más jellegű kapukat is: néhányuk emlékműként funkcionál, a zöme azonban eredeti szerepét tölti be. Egy részüket „kopjafajellegű” elemekből készítették, néhányat azonban helyi, vagy pedig a faragók által kialakított sajátos stílusban készítettek el.

Emlékműként funkcionál az 1991-ben Ipolyságon, a helyi köztemetőben felavatott kapu, amely az első világháborúban elesett 40 katona emlékműve is egyben, s a Megbékélés Kapuja nevet kapta. Ennek ellenére a kapu készítésének körülményeiről beszámoló újságíró inkább a kopjafa kifejezést használja a Megbékélés Kapuja című írásában. Mivel több szempontból is tanulságos a problematika megközelítésének a módja, több részletét is idézem a szóban forgó cikknek. „Évről évre eljönnek azok az ünnepnapok, évfordulók, melyekről méltóképpen illik megemlékeznünk, s nincs e határ menti városkában olyan hely, ahol ezt megtehetnénk, ahol elhelyezhetnénk koszorúinkat nagyjainkra emlékezve...” - írja, majd később így folytatja, a kopjafa kifejezést használva a kapu helyett: „Horváth Attila fafaragó Danis Ferencnek166 írott levelében így magyarázza a kopjafa jelentését:

»A kapu több jelentést magába foglaló jel. Átmenetet képez a térbeli és időbeli állapot között, két világ között. Keleti, honfoglalás előtti, magunkkal hozott örökség. Összeköt, átenged, a megtisztulás és a próbatétel mitikus eszköze. Lehet státusszimbólum (pl. a székelyeknél). Keresztyén tartalmában a mennybejutás helye... A miáltalunk épített kapu a Megbékélés Kapuja. A többi köszönő kaputól eltérően kopjafákból áll öszsze. A kopjafa is a legősibb tárgyi emlékeink közé tartozik, az elhunyt hasonmását jelöli«...’’167

Mindenképpen figyelmet érdemel az idézett cikk kapcsán az, hogy a kapu készítője168 169 nem csupán a kopjafát, hanem a kaput is honfoglalás előtti magyar örökségnek tartja. A kapu előtt fémből készült olyan állványok vannak, amelyre a különféle megemlékezések alkalmával a koszorúkat helyezik.

A Dunamocson 2003-ban a 9. Hídverő Napok keretében felavatott kapu szintén kopjafaszerű két oszlopból áll. Az avatásán részt vett Erik van der Linden, az Európai Unió szlovákiai nagykövete is, ezért feltételezhetjük, hogy emiatt kapta az Európa-kapu elnevezést, holott az alkotó nem ennek szánta. Ez a kapu is emlékműfunkciót tölt be, ezt azonban nem koszorúzzák, mint az ipolyságit. A készítő a két oszlopot összekötő ívvel a Duna két partjának összetartozását kívánta szimbolizálni. Ezért választottak feliratként a Dunamocsról Ameriká-166 A kapu állításának egyik ipolysági kezdeményezője.

167 Kábái Ildikó: A Megbékélés Kapuja. Garamvölgye 1991. szeptember 12., 4. p.

168 A kaput egy magyarországi fafaragó, a tassi Horváth Attila tervezte és ő is készítette el Ipolyságon 6 társával együtt.

169 Nehéz Ferenc több kötetben is megírta szülőföldjével kapcsolatos visszaemlékezéseit. Az információért Dr. Sidó Szilveszternek tartozom köszönettel.

143