Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

I. Bevezetés

változásán keresztül keresem arra a kérdésre a választ, hogyan alakultak ki a jelenlegi községi etnikai térszerkezetek, mit jelentenek ezek a nemzetiségi térstruktúrák a megyei etnikai határ szempontjából.3

A fent felsorolt szerteágazó kutatási szálakat két tudomány:

a) megyei szinten a társadalomföldrajz (vagy másként kultúrgeográfia) és annak egy részterülete, az etnikai földrajz,

b) települési szinten az etnikai földrajz, valamint a néprajztudomány fogja területeiben, de főként módszereiben (lásd alább) össze, s végeredményben egy interdiszciplináris kutatásról beszélhetünk.

Ennek a szemléletnek megfelelően az egyes településeket egy-egy kisebb földrajzi alapegységként vagy kultúrtájként (Kulturlandschaft)4 is fel lehet fogni, ahol a különböző kulturális elemek komplex, térbeli rendszert képeznek. A kultúrtáj tehát az a környezet, amelyet az ember saját maga teremtett (a szociális környezet is) (Wirth 1979, 94-97; Gunzelmann 1987, 32-33). Meg kell azt is jegyezni, hogy a kultúrtájkutatás alatt hangsúlyozottan a városon kívüli tér, a vidék vizsgálatát értjük (Gunzelmann 1987, l).5 A legjelentősebb eredményeit a kultúrtájvizsgálat éppen a különböző települések etnikai vizsgálatait is érintő kutatások terén tudta felmutatni.6

Ebben a munkában a társadalomföldrajz kérdésfeltevése az emberi jelenlét külső', környezeti (térbeli) kapcsolataira, a társadalmi tevékenységnek és magának a népességnek a történelem során kialakult etnikai térbeli rendjére irányul (Enyedi 1983, 8). De hangsúlyoznom kell, hogy alapjában a jelen térbeli etnikai összefüggéseire voltam akkor is kíváncsi, ha történeti adatokkal dolgoztam.

Fontos még azt is jeleznem, hogy e tudománynak is az egyik módszere az indukció; az elvégzett helyi vizsgálatok összegzéséből igyekszik a földrajz mérhető' (!) összehasonlítási alapot teremteni, majd ebből általános érvényű törvényszerűségeket feltárni. A kötet szempontjából fontos az etnikai földrajzot mint a társadalomföldrajz egyik, etnikai térszerkezetekkel foglalkozó, etnikai statisztikai idősorokat rendszerező és elemző elkülönített ágát említeni, melyet hazánkban a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején az orosz szakirodalom nyomán Kocsis Károly honosított meg (Trjosnyikov 1988, 351 nyomán:

3 Nem vizsgálom viszont az oktatási és a családszerkezeti viszonyokat. A gömöri falvak nemzetségi, családi viszonyait tükröző feldolgozások és azok térszerkezeti elhelyezkedéséről: Faggyas 1990.

4 Hasonlóan a természeti táj fogalmához a természeti földrajzban.

5 A várost a kultúrgeográfiai vizsgálatokban általában nem jelöljük a kultúrtáj fogalmával. A városok földrajzi kutatására az ún. városföldrajz kifejezést használjuk, amely magában foglalja a városi tér komplex (pl. szocio-, települési, etnikai, népességföldrajzi) kutatását.

6 Pl. Deutsch 1973, Schmidt 1991. - A két tudomány (néprajz, társadalomföldrajz) legújabb együttműködésének keretében egy többéves kultúrtáj-kutatási, interdiszciplináris programot hajtott végre a mainzi egyetem néprajzi és kultúrgeográfiai tanszéke. Az eredmények önálló kötetben meg is jelentek: Niem-Schneider 1995.

8