Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
I. Bevezetés
Kocsis 1996, 167).7 Munkámban településföldrajzi szempontok (természeti környezet, települési kép) is megjelennek, de mivel a vizsgálatokat a községek etnikai térstruktúráinak bemutatására helyeztem, ezeket a vizsgálatokat is a fent megfogalmazott etnikai földrajz körébe foglaltam. A célkitűzésben megfogalmazott (megyei és települési) etnikai térproblematika vizsgálatának elméleti hátterét és módszereit tehát egyrészt a társadalomföldrajz, másrészt annak egyik kutatási ága, az etnikai földrajz adja. A települési kutatásokban viszont a földrajz szolgáltatta külső, mérhető, statisztikai adatokkal alátámasztott eredmények „mögé" is szeretne e kötet nézni, amelyhez a módszereket egy másik tudomány, a néprajz területéről vettem, mivel a néprajz kérdésfeltevése a kultúra belső' alkatára, összefüggéseire, történeti változására, hangsúlyozottan tehát az egyes kultúrák különbségére, sajátosságaira irányul. Éppen az volt a cél, hogy ezekkel az egyedi, községi etnikai történetekkel árnyaljam a megyei nemzetiségi folyamatokat. A néprajztudomány - más társadalomtudományokhoz hasonlóan - fontos módszere a fent említett egyediség megragadására a dedukció. Mivel éppen az ott jellemző, sajátos kultúra bemutatása a célja, általános, mindenre (akárcsak két településre is) érvényes kulturális törvényszerűségek megállapítása, ellentétben a kultúrgeográfiával, nem lehetséges. Lényeges módszere az összehasonlítás is, amely az egyes kulturális elemek szintjén (előfordulás) vagy csak a konkrétan, egy-egy helyen (ez lehet pl. település, társadalmi réteg), lehetőleg azonos szempontok alapján feltárt, ott lejátszódott kulturális folyamatok egymás mellé állításával lehetséges, melyből kirajzolódhatnak hasonlóan vagy eltérően lezajlott kulturális változások (tendenciák), de semmiképpen sem törvényszerűségek. A különbség tehát a két tudomány kérdésfeltevése között: földrajz: => <= néprajz: az általános az egyedi értelmezése (törvények megfogalmazása) (tipologizálás) 7 Az újnak nevezhető földrajzi ág megnevezéseként itt alkalmazott etnikai földrajzhoz tartozó kutatásokat a kilencvenes évek előtt - egyrészt kényes voltuk, másrészt demográfiai folyamatok elemzése miatt - a népességföldrajzhoz sorolták, ám ezzel az új terminus bevezetésével szeretném Kocsis Károlyhoz hasonlóan és nyomán a kimondottan nemzetiségi térfolyamatok vizsgálatát hangsúlyozni. Ebben a munkában nem szerepel sem megyei, sem települési szinten demográfiai folyamatok (születési, halálozási számarányok) elemzése, mert a gömöri vegyes etnikumú térségekben ehhez adatokat nemzetiségi bontásban nem találtam. Ilyen jellegű kutatások színmagyar, dél-gömöri településekre: Éger 1993. Vegyes nemzetiségű településekre: Keményfi 1994a. 9
