Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)

19. táblázat

Az etnikai megoszlás változása (1910-1921)

Zmena etnického členenia (1910-1921)

Die Veränderung des ethnischen Bildes der hervorgehobenen Siedlungen (1910-1921)

település

év

összesen

magyar

szlovák

egyéb

Miglészpataka

1910

214

28

183

3

1919

206

9

190

7

1921

200

89

111-Felfalu

1910

205

200

3

2

1919

176

162

8

6

1921

184

161

13

10

Rimatamásfalva

1910

1056

990

65

1

1919

865

846

16

3

1921

1035

503

471

61

7. ábra. A magyarok arányának változása (1910-1921). Zmeny pomeru maďarského obyvateľstva (1910-1921). Die Veränderung des Prozentteils der Ungarn in den hervorgehobenen Siedlungen (1910-1921)

Miglészpataka Felfalu Rimatamásfalva

A déli megyerész és az etnikai határ magyarságát nem érintette az 1920-ban adminisztratív úton bevezetett 20%-os etnikai kevertségi, egyben kisebbségi jogokat biztosító határ. Annál fontosabb változást okozott ez az intézkedés az északi, szlovák többségű településeken élő szórványmagyarság számára. A térképről leolvasható a 20%-os érték, amely a gömöri nemzetiségi határtól északra fekvő területet etnikailag homogenizálta, statisztikailag pedig - Lubény, Gacsalk, Hámosfalva, Betlér kivételével - eltüntette az összes magyart.

A fenti három idősor (1910, 1919, 1921) összehasonlítása 11 évet ölel át, ám etnikai szempontból csak az utolsó három év (1918-1921) a lényeges. Ekkor játszódtak le ugyanis azok a folyamatok, melyek megkezdték a kétszáz éve változatlan és 1880 óta statisztikai adatokkal is dokumentáltan alátámasztott déli, heterogenitást nem mutató gömöri magyar tömb etnikai fellazítását. Ez a folyamat úgy is értelmezhető, hogy eddig a megye északi részét érintő etnikai kevertség (lásd XVIII. századi fejezet) ezen térség gyors etnikai homogenizációjávat áthelyeződött a magyar-szlovák („csehszlovák") nyelvhatártól délre eső településekre. Ha a megye 1919-1921 közötti éveinek átfogó nemzetiségi statisztikai képét akarjuk felvázolni, akkor több tényezőt és számadatokkal is jellemezhető történeti folyamatot kell bemutatni.

81