Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
I. Bevezetés
I. Bevezetés Kérdésfeltevés, alkalmazott módszerek A kötet célja, hogy bemutassa a történeti Gömör (és Kis-Hont) vármegyében az utóbbi három évszázadban lezajlott etnikai változásokat. A vármegye etnikai struktúrájának tér- és időbeli dinamikáját azonban nem egy-egy időpont kiragadásával, hanem folyamatában, társadalmi, történelmi, sőt aktuálpolitikai (napjaink közigazgatási változásai) eseményekbe ágyazva vizsgálja.1 A megye etnikai arculatának kutatási célkitűzései között nem szerepel viszont, hogy e kötet a vegyes etnikumú települések interkulturális kommunikációját, a nemzetiségek közötti szociális kapcsolatokat, a mindennapok etnikumközi érintkezéseit mutassa be. Hangsúlyozottan csak az volt a cél, hogy a hivatalos statisztikai adatokon nyugvó nagy (megyei) etnikai folyamatokat mikrovizsgálatokkal egészítsem ki, azaz település szintű kutatásokkal próbáljam meg a statisztikai etnikai kevertség fogalmát és az etnikai határ futását Gömörben tovább árnyalni.2 A nemzetiségi tájhatárok meghúzását a földrajztudomány általában a statisztikai sorokból nyerhető, jól mérhető adatok alapján rajzolja fel a térképekre. Ám szükség van a nyelv- és/vagy etnikai határ mentén fekvő kevert nemzetiségű települések vizsgálatával az etnikai tájakat elválasztó vonalak további finomítására. A községek természetföldrajzi hátterén, népesedés-és közigazgatás-történetén (mit jelentettek a határmódosulások), érintőlegesen a vallási viszonyainak 1 Ez a kötet az 1998-ban megjelent A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai rajza című kötet részben átdolgozott és újragondolt változata: Keményfi 1998. A vizsgált közigazgatási egység, azaz Gömör megye nevének leírása 1802-től, amikor Kis-Honttal egyesült, pontosításra szorul. A helységnév-összeírásokban a megye különböző helyesírási leírásait találjuk (Gömör-Kis-hont; Gömör-Kishont; Gömör és Kishont; Gömör és Kis-Hont). Ezért úgy jártam el, hogy 1802 után az elemző részben és a térképeken is a mindenkori helyesírásnak megfelelően írtam az egyesült Gömör és Kis-Hont nevét. 1920 után és a bevezető részben viszont a Trianon előtti utolsó hivatalos helyesírást használtam a megye megnevezésére és leírására (Gömör és Kis-Hont), hiszen - mint arról szó lesz - ennek az állapotnak megfelelően rekonstruálja e tanulmány a megyét. - A Magy. Sz. K. Orsz. Hely. tára. 1913, 116. - Azonban az egész munkát érintő elvi kérdéseket, kutatási módszereket tisztázó részben Kis-Hont zárójelben szerepel, mivel ezek a fejezetek a XVIII. századi Kis-Hont nélküli gömöri vizsgálatokra is vonatkoznak. A térképeken a települések nevei 1920-ig magyarul szerepelnek (amennyiben van magyar nevük). 2 Nem szerepel a kitűzött célok között tehát a városi térségek etnikai vizsgálata sem. 7
