Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
I. Bevezetés
közigazgatási egység adja a kutatási térkeretet a későbbi vizsgálatokhoz.21 Mint jeleztem, nem kívántam közigazgatás-történeti munkát írni, de a századunk gömöri etnikai viszonyait bemutató fejezetben mindig említem, hogy mely közigazgatási egységekből lett mesterségesen kiemelve a megye. A trianoni döntés évének etnikai térképéhez még az 1912-es térkép szolgáltatja az alapot, ám az országhatár módosulását követő csehszlovák népszámlálások eredményeinek bemutatásához már a két világháború közötti telepítéseket, új községek létrejöttét is jelző alaptérképet kellett alkalmazni, s ezért Varsík 1940-ben megjelent munkája térképi mellékletének községhatáros alapszerkezetét emeltem át e műbe is (Varsik 1940). Az 1938-1945 közötti időszakban a magyar közigazgatás visszaállította az eredeti (1910-es) községhatárokat, ezért erre az időszakra ismét használható az 1912-es megyetérkép, hiszen a munka csak a magyarországi megyerészt mutatja be. A második világháborút követő időszak bemutatásához a Csehszlovákiához csatolt megyerész térképi alapja a mindenkori (1960, 1970 stb.) csehszlovák közigazgatási térképből lett kiemelve. Települési szinten az adott községek helyrajzi térképei adják a kiindulópontokat, melyeken házszám szerint tüntettem fel a megfelelő etnikai jeleket.22 A vizsgált terület pontos körülhatárolása, a felhasznált adatbázis Az 1910-ben 4289 km2 kiterjedésű Gömör és Kis-Hont megye a történelmi Magyarország észak-északkeleti részén a Felföldnek, Felvidéknek is nevezett tájon fekszik (feküdt), melyet 1910-ben Liptó, Szepes, Abaúj-Torna, Borsod, Heves, Nógrád és Zólyom vármegye ölelte körül (Mendöl 1940. 5).23 Ám a kutatott terület pontosabb behatárolása, megnevezése már a kötet alcímének meg21 Ezt a „történelmietlen" kimetszést az összehasonlíthatóság követeli meg. - Buchhofer 1967 (Kelet-Poroszország „történelmietlen” rekonstrukciója etnikai vizsgálatokhoz); Kocsis 1993a. 7. - Kocsistól eltérően azonban nem számítottam át a települések jelen nagyságaira az egyes községek és városok régmúlt etnikai adatait, bár ennek csak a városoknál van jelentősége, mert nem hasonlítható össze Rozsnyó, Rimaszombat, Tornaija 1945 után a bekebelezett községekkel növekvő közigazgatási területén élők teljes száma. Nem alkalmas tehát a városok etnikai folyamatainak háromszáz éves felvázolására ez a megközelítés, de ez nem jelent lényegi problémát, mivel ebben a munkában a fő hangsúlyt nem a városi térségek népesedési, nemzetiségi változása jelenti. 22 A tanulmányban szereplő térképek nagyobb, A/3-as formátumban megtalálhatók: Keményfi 1998. 23 A Felföldet éppen színes nemzetiségi viszonyai miatt nem minden kutató értékeli geográfiai, hanem inkább etnikai fogalomként: Podhradszky 1924, 8. A Felvidék fogalma a trianoni döntés után átalakult, és mindazokat a területeket jelenti, melyeket Magyarországtól Csehszlovákiához csatoltak. - Popély 1990, 71. - A természetföldrajzi egység (északon a Kárpátok koszorúja, délen az Északi-középhegység vonulata zárja le) tehát politikai földrajzi fogalommá vált. 18
