Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VIII. Jolsva
53. táblázat Jolsva népességszámának és etnikai jellegének alakulása (1881-1900) Zmeny počtu obyvateľov a etnického charakteru Jelšavy (1881-1900) Die Veränderung der Einwohnerzahl und der ethnischen Verteilung der Siedlung Jolsva (1881-1900) 18811890 1900 ö.261m. szl. e. ö. m. szl. e. ö. m. szl. e. Jolsva2730 1127 1419 90 2419 1092 1249 78 2790 2167 565 58 m. a.41,2%262 45,1% 77,6% 54. táblázat Jolsva népességszámának és etnikai jellegének alakulása (1980-1991) Zmeny počtu obyvateľov a etnického charakteru Jelšavy (1980-1991) Die Veränderung der Einwohnerzahl und der ethnischen Verteilung der Siedlung Jolsva (1980-1991) 19801991 ö.m. szl. e. ö. m. szl. e. Jolsva2959 122 2815 22 2508 115 2086 307 m. a.4,12% 4,59% A XIX. századi lassú etnikai fordulattal ellentétben a trianoni döntés új és radikális nemzetiségi változást eredményezett. Elhagyta a várost a magyar helyőrség (tiszti családok), a magyar közalkalmazotti réteg és a köztisztviselői kar (pl. MÁV-alkalmazottak, tanárok, hivatalnokok) (Popély 1991, 33). A magyarok távozásával párhuzamosan szlovák tisztviselők, katonák érkeztek a településre, majd 1938-ban ez a folyamat ismét megfordul. Viszont ezeknek az alkalmazotti rétegeknek a nemzetiségi cseréje nem olyan jelentős, hogy önmagában magyarázná a település teljes statisztikai identitáscseréjét. Jolsva kivételes helyzete Révay Istvánnak is feltűnt. Ő a magyarázatot abban a nehezen megfogható jelenségben látja, hogy a város bár szlovák eredetű, a XIX. század második felében már nagy hajlandóságot mutat a magyarosodásra. A XX. század első felének identitáscseréjét pedig a város kétnyelvűségében véli megtalálni (Révay 1941, 56). Ám a Jolsva nemzetiségi statisztikáján belüli nagyarányú ingadozásokat nem lehet csupán e két okkal magyarázni. Részletes, a mentalitásra, etnikai identitásra, nyelvcserére irányuló terepmunka nélkül csupán az elmagyarosodás terminusához hasonló, nehezen értelmezhető, képlékeny fogalmakat használhattam a változások indoklására.263 Mint például: 1. Szláv eredet: A fentiekben bemutatott betelepüléstörténet tehát a lakosság szláv eredetét mutatja, ám bizonytalan, hogy az elmagyarosodás folyamata ellenére mennyiben (de „vélhetően valamilyen mértékben”) segítette Jolsva lakosait ez a szláv eredet 1919-1921-ben, hogy az új, már szláv állam (ismét) szláv állampolgáraivá váljanak. A vélhetően valamilyen mértékben 261 ö. - összes; m. - magyar, szí. - szlovák, e. - egyéb. 262 m. a.: magyarok aránya. 263 A nyelvcsere, identitás megragadásához a terepen értelmezni kellene pl. a belső mentalitást, a nyelvhez kötődő értékrendszert, attitűdöket. - Gál 1991, 75. 170