Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
A kis vásárlóerejű cigányság a lassan elöregedő népességű falvak üresen maradt házait veszi meg, és ezzel etnikai szempontból fokról fokra megváltoztatják a községek tényleges nemzetiségi szerkezetét. Ám ez a folyamat az előbb bemutatott problémák miatt a hivatalos statisztikákból nem mutatható ki, hanem csak közvetlenül a terepen felvett adatokból. A települések általános nyelvhasználatában az anyanyelvként továbbadott nyelv melletti második nyelv használatáról nem vettem fel adatokat, és hivatalosan sincsenek erről egzakt mérőszámaink. Csak utalni szeretnék arra, hogy a magyarok mind a tíz (ma kilenc) községben használják hétköznapi nyelvként a szlovákot is. A gyűjtés alapján az a tendencia figyelhető meg, hogy a két világháború között vagy azt megelőzően beköltözött szlovákok értik, és etnikumközi kapcsolatokban használják is a magyar nyelvet. Ám a napjainkban a tiszta magyar vagy vegyes községekbe beházasodással bekerülő szlovákok inkább csak értői a magyarnak, és nem használói. A cigányság az anyanyelvként továbbadott magyar vagy szlovák nyelv mellett másodikként jól vagy rosszul beszéli a cigányt is, és vegyes etnikumú faluban a harmadik fél nyelvét is. A térség, a települések kétnyelvűségének létrejöttét utilitarisztikus gyakorlati szempontok irányították.246 A lét kényszere, a folyóvölgyi együttélés, egymásrautaltság már a XIX. században is a szlovák-magyar etnikumközi zónában általános kétnyelvűséget eredményezett. A XX. század határváltozásai, amelynek eredményeként a települések nemzetiségei hol kisebbségi (1920, 1945: a magyarok, 1938: a szlovákok), hol többségi helyzetűvé váltak, állandó társadalmi-gazdasági kihívások elé állították a települések lakóit. Az államigazgatásban való eligazodás, az iskola, az érvényesülés lehetősége erősítette mind a két nyelv elsajátítását. Ez a nyelvtanulási tendencia természetesen az államhatár stabilizálódása (1945) után - amint az a fentebbi sorokban olvasható - a szlovákok körében, a többségi etnikai helyzet megszilárdulásának következtében visszaesett. Vallás és etnikum A települések felekezeti hovatartozásának részletes elemzése túlmutatna ennek a munkának a célkitűzésén. A vallási viszonyok bemutatása ebben a fejezetben csupán arra tér ki (48. táblázat), hogy ezek mennyiben változtatták vagy milyen lehetőséget kínáltak (kínálnak) az etnikai szerkezet módosulására. 48. táblázat A többségi felekezetek - 1990-es évek Väčšinové náboženstvá v r. 1990 Die mehrheitlichen Konfessionen (in 1990-er Jahren) in den hervorgehobenen Siedlungen Alsófalu Deresk Felfalu Gice G.-liget24'Kuntap. Páskah. Szkáros Visnyó reformât.róm. kát reformât. reformât. evang.-ref. evang. reformât. reformât. reformât. 246 Vö. Gyivicsán 1993, 236. 247 A mikolcsányi rész többségében evangélikus, a nánási rész többségében református. 158
