Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
A Turóc nyugati völgye településeinek felekezeti hovatartozása a Szkároson élő Szkárosi és a Farkas család református hitfelvételével van kapcsolatban. Bár Visnyó szláv és katolikus eredetű, de református vallásúvá vált. Felfalu is hasonló etnikai gyökerekkel rendelkező település, mégis e község is felveszi a református hitet. Szkáros a völgy magyar nyelvű kulturális központjaként (itt állt a református templom, magyar nyelvű református iskola mint egyetlen nevelési intézmény [Vende é. n., 105]) egyrészt a szlovák lakosság magyar nyelvismeretének erősítésében, másrészt a folyóvölgy vallási (református) homogenizációjában nagy szerepet játszott. A völgy felekezeti összetartozását Szkáros a mai napig megmaradt központi helyzetével igyekszik tovább erősíteni. Az évi hat úrvacsorát csak Szkároson osztják ki, tehát ezekre az alkalmakra Alsófaluból, Felfaluból és Visnyóról át kell járni. Flasonló szerepet játszanak a református temetések és esküvők. Ilyen esetekben a négy falu mentális értelemben eggyé válik. Bármelyik településen történjenek ezek az események, mind a négy településről érkeznek résztvevők.248 A vegyes házasságok második világháborút követő Turóc völgyi elszaporodása nem magyarázható felekezeti okokkal, mivel az etnikai identitás és a vallás kapcsolatát bemutató, elemző munkák eredményeinek ellentmondanak. A vegyes házasságok ugyanis nem református magyarok és református vagy esetleg evangélikus szlovákok között köttettek, hanem többségében északról érkezett katolikus szlovákok házasodtak be magyar református családokba. A vallásnak mint etnikai kohéziós erőnek (Bartha 1987a, 195) az erodációja figyelhető meg e településeken. A településekre betelepült cigányok is római katolikusok, de a református szertartás szerint keresztelik a gyermekeiket és temetik a hozzátartozóikat.249 Az anyanyelv szempontjából is vegyes etnikumú Kuntapolcán és Gömörligeten a szlovákok nagy része és a cigányok evangélikusok, a magyarok reformátusok és evangélikusok. Az etnikumok közötti felekezeti megegyezés a helyiek véleménye szerint nagy szerepet játszott a vegyes házasságok elszaporodásában. Mikolcsány többségében evangélikus, Gömörnánás többségében református falu. A reformátusok mindig kemény magyarok. A mikolcsányi evangélikus vegyes házasságok az okai, hogy a közös község magyarsága visszaesett.250 A cigányok mindig alkalmazkodnak a helyi környezethez. Kuntapolca evangélikus község volt, a magyarok is azok. Ekkor még a cigányok is evangélikusok voltak, most azonban a cigányok vallás nélküliek.251 248 Alsófalusi gyűjtés. 249 Szkárosi gyűjtés. 250 Gömörligeti gyűjtés a gömörnánási falurészben. 251 Kuntapolcai gyűjtés. 159
