Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
47. táblázat A Csetnek völgyének falvai - etnikai megoszlás (1991: nemzetiség; 1994-1996: minősítés alapján) Obce údolia Štítnik- etnické zloženie (1991: podľa národnosti; 1994-1996: podľa hodnotenia) Die ethnische Verteilung der Siedlungen im Flusstal Csetnek (1991-1994/1996) OSSZ.magyar magy. aránya szlovák cigány egyéb Páskaháza1991 254 176 69,2% 55 23 -1994-1996 263 121 46% 6 136-Kuntapolca 1991 668 334 50%294 33 7 1994-1996 682 324 47,5%114 244-1991-ben még éppen abszolút magyar többséggel rendelkező Kuntapolca a roma lakosok etnikai minősítésével csupán a relatív nemzetiségi többséget mutató falvak közé került. A vegyes (szlovák, magyar) anyanyelvű, de nagyobbrészt szlovák nyelvű cigányság 1991-ben a nemzetiség bevallásánál döntő többségben szlováknak és nem romának vallotta magát. A magyarok száma is a minősítés során kiváló cigánysággal csökkent. Csetnek másik településének, Páskaházának abszolút magyar többsége is megszűnt a cigányság külön etnikumként való felvételezésénél. Sőt, Gicéhez hasonlóan cigány többségűvé vált a község. Az anyanyelv szempontjából viszont homogén magyar a roma lakosság. A táblázatok adataiból összeállított diagramokból az derül ki, hogy a tíz (ma kilenc) településen a statisztikai problémát tulajdonképpen nem a szlovákság, NI. a magyarság elkülönítése jelenti, hanem az 1960-as évektől a községekbe költöző cigány etnikum. A két történeti nemzetiség számarányait pontosan adnák vissza a népösszeírások, ha a roma etnikum megkülönböztethető, és saját maguk számára is vállalható, erős nemzeti azonosságtudattal rendelkezne. De mivel ez nincs így, a cigányság a magyar és a szlovák etnikum létszámában bújik meg, tehát egy statisztikai szempontból rejtőzködő etnikumról van szó. Sajátos etnikai folyamat játszódott le a második világháborút követő évtizedekben. A fent felsorolt, a század első felében még magyar és magyar többségű vegyes nemzetiségű településeken fokozatos nemzetiségi csere zajlott le. Bár a magyarság visszaszorulásátjelző statisztikai adatok mintha azt tükröznék, hogy nagy tömegben szlovákok jelentek meg ezekben a falvakban, nem erről van szó. Igaz, hogy vegyes házasságokkal valóban költöztek be szlovákok is a falvakba, de a cigányság nagyarányú megjelenéséről beszéltünk. És ez azt eredményezte, hogy a statisztikában abszolút vagy relatív magyar többségűként feltüntetett magyar-szlovák vegyes etnikumú falvakban: Gice, Páskaháza, Kuntapolca a minősítés után a második etnikum a számarányát tekintve nem a szlovák, hanem a cigány (sőt Gicén és Páskaházán a magyarok számát is meghaladja), ténylegesen magyar-cigány etnikai kevertségről beszélhetünk, ahol a szlovákság csak harmadik szerkezeti elemként van jelen. 245 245 Vécsey Károly igen találó kifejezése. - Vécsey 1995, 65. 157
