Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
ját az igazolja, hogy itt állítottak nemesi kúriát, ide fizették a környező települések az adót. A központi szerepkör fokozása érdekében a Szkárosi család igyekezett a község népességszámát is emelni (lia 1976, I. 68). A falvak többségének alapítása tehát a tatárjárást követő évtizedekre tehető (ami nem okozott olyan pusztítást, mint az ország egyéb területein [Györffy 1987, II. 469]), és több nemzetség és család nevéhez köthető. Egyszerre több település csak két családhoz: a Turóc nyugati ágának négy falvát alapító Szkárosiakhoz és a Murány völgyének három települését megteremtő Záchokhoz köthető. A Csetnek völgyében fekvő Kuntapolca és a keleti Turóc Dereskje még adományozás előtti királyi területként keletkezett. Páskaháza életre keltése pedig az Ákos nemzetségnek köszönhető (Györffy 1987, II. 473). Négy falu - Deresk, Gice, Páskaháza, Szkáros - első lakóinak etnikai eredetére a földrajzi nevek körültekintő elemzése után a magyart valószínűsítik. Visnyó, Felfalu, Alsófalu, Kuntapolca, Mikolcsány, Nasztraj korai etnikai képére azonban a szlávság dominanciája volt a jellemző. Visnyó szlávul meggyest (irtást) jelent, mely arra mutat, hogy a szlávság népesítette be, de később megjelentek a magyarok is (Kiss 1978, 454). Erre lia abból következtet, hogy az 1456-ban a településen előforduló Tóth jobbágynevet csak magyarok adhatták (Ha 1976, 67). Felfalu etnikai viszonyait a korai dézsmajegyzékek névsorai magyarnak tükrözik, de feltehető, hogy a környezet szlávsága miatt a település vegyes, kétnyelvű volt. Ezt igazolják a XVI. században már megjelent magyar (sőt német) nevek is. Alsófalu első neve (Pólyán) is a szláv eredetre utal, a magyarság a túlsúlyát csak a XVI. századra érte el, amit a jobbágynevek tükröznek. Kuntapolca benépesülése a korai nevéből is adódóan (Toplucha, Thoplicha) szláv lakossághoz köthető. A magyarság száma azonban a XVI. századra gyorsan emelkedett. Mikolcsány, Nasztraj az egységes, északi szláv tömb két záróközsége volt. Bár az előbbi falu neve magyar, a földrajzi és jobbágynevek itt is a szláv eredetet valószínűsítik.189 A községek megtelepülésével kapcsolatban tehát elmondható, hogy egyrészt a magyarság legészakibb (négy), a szlávok legdélibb (hat) határtelepüléseiről van szó (28. tábla). 28. táblázat A letelepedők etnikai valószínűsége Pravdepodobnosť etnickej príslušnosti prisťahovalcov Die ethnische Wahrscheinlichkeit der Ansiedlern der hervorgehobenen Siedlungen szláv Alsófalu Felfalu Kuntap.Mikolcs. Nasztraj magyar DereskGice Páskaháza Szkáros A legkorábbi, azaz a honfoglalás korában az etnikumokat elválasztó határgyepű felszámolódása után megindult ebben a régióban is a kétirányú vándorlás: a ki-189 A külön lábjegyzettel nem jelölt településtörténeti részek: Ha 1944, II. 30-33, 193-199, 276-279, 335-340, 568-572; 1946, III. 46-49, 166-169,126-129; 1968, IV. 96-99, 179-181. 126
