Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

V. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása a párizsi béketárgyalásoktól 1991-ig

V. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása a párizsi béketárgyalásoktól 1991-ig (1947-1991)

A korszak nemzetiségi folyamataira a második világháborút követő események hatása nyomja rá a bélyegét. Az első, háború utáni csehszlovák népszámlálás (1950) nemzetiségi adatait nem közölték, a kutatók számára a mai napig elérhetetlenek.169 Az 1961-es és az 1970-es összeírás nemzetiségi felvételének adatait települési bontásban Dávid Zoltán munkájából ismerhetjük meg (Dávid 1974).170 Az 1980-as és 1991-es népszámlálások nemzetiségi számsorai széles körben elérhetők, és a nemzetiségi kérdés feléledésének köszönhetően eredményeit már átfogóan elemezték.

Szemben a XVIII., XIX. és a XX. század első felével, a század második részében olyan óriási nemzetiségi változás zajlott le a megye hivatalos statisztikája alapján nyomon követhető etnikai szerkezetében, hogy egyes településekre lebontva nem lehet - helyi vizsgálatok hiánya miatt sem - az etnikai folyamatokról szólni. Többek között éppen az a célja a következő fejezetnek, hogy az utóbbi évtizedek népesedési történetét legalább tíz (ma kilenc) település kapcsán bemutassa. Az alábbiakban tehát csak az általános felvidéki tendenciába illő eseményeket lehet felvázolni, amelyek a történeti Gömör és Kis-Hont megyét sem hagyták érintetlenül, és csupán egy átfogó képet szeretnék adni a megye etnikai fejlődéséről.171

Ha a számadatoktól függetlenül rátekintünk az 1970-es nemzetiségi térképre (19. térkép), akkor azt láthatjuk, hogy a megye déli, 1941-ben nagyrészt színmagyar (90% felett) területe etnikailag vegyessé vált, a magyar homogén tömb csak közvetlenül az államhatár menti rurális térségben maradt meg, és ott is csak azokban a községekben, amelyek a közvetlen városi vonzáskörzeten (Tornaija, Rimaszombat, Rozsnyó) kívül esnek. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a következő húsz évben is. Az 1991-es etnikai térkép a határ menti, még 1970-ben színmagyar terület további fellazulását mutatja. A déli megyerészben általánosan érvényesülő tendenciáról az is elmondható, hogy az etnikai kevert169 Ennek a népszámlálásnak az elérhetőségéről: Gyurgyík é. n.

170 Bár 1970-től felvették az anyanyelvi adatokat is, azokat települési bontásban nem közölték.

171 Ebben a fejezetben az 1960-as és az 1970-es adatok hiánya miatt a térképeken is leszűkítettem az egykori két határ közé eső területre, azaz a magyarok lakta vegyes sávra a megye nemzetiségi képének a bemutatását.

109