Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)

fennálló tradicionális nemesi jellege.166 A magyar nyelvű gömöri elit kultúrát képviselő nagybirtokos és tisztviselő (tanárok, katonatisztek, iskolázott birtok nélküli nemesek)167 nemesi réteg eltűnése egyik hosszú távú következményeként Gömör és Kis-Hont megye magyar nyelvű kultúrájának, identitásának fő letéteményese a néphagyomány maradt.168

A török kor végén kialakult és kétszáz évig változatlan gömöri statisztikai (!) etnikai térszerkezet a XX. század első felében „szétrobbant”. A többszöri határmódosulást és annak következményeit átélt egykori vármegye a legmozgalmasabb, legváltozatosabb, nagy nemzetiségi fordulatokkal telített korszakát élte át az 1918-1948 közötti három évtizedben.

166 Gömör nemesi jellegéről. - Önálló kutatási témát jelenthet annak a folyamatnak a bemutatása, hogy hogyan változott meg a gömöri társadalom szerkezete az 1920, majd 1945 utáni menekülések, kivándorlások hatására. Részleteiben még nincs feltárva a megye társadalomszerkezeti átalakulásának a lefolyása és következményei.

167 A gömöri kisnemesek iskoláztatásáról, kultúrájáról: Faggyas 1988, 35-37; Kosa 1994, 17-23. - Főként a tisztviselő armális gömöri nemességet érintették a határváltozások. Az egytelkes kuriális, falusi nemesség, amely réteghez tartozók nagy többsége paraszti életkörülmények között élt, helyben maradt.

168 A megyében maradt falusi kisnemességről: Ujváry 1992, 7-10; É. Kovács 1992, 14-15; B. Kovács 1986, 809-822.

108