Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
nem került a tulajdonos. Mások is szerepeltek a listán, de nekik egészségügyi vagy egyéb okok miatt sikerült otthon maradniuk72. Udvarnoki etnikai és vallási viszonyait sem az 1991. évi népszámlálási adatok, sem az 1993. évi felmérés alapján nem tudjuk pontosan fölvázolni, hiszen az adatok a méhésziekkel összevonva szerepelnek. E szerint 1991-ben 441-en éltek a két faluban összesen, akik között 333 volt a római katolikusok, 6 a görög katolikusok száma, 53-an vallották magukat reformátusnak, 4-en evangélikusnak és 4-en egyéb vallásúnak. 11-en nem vallották magukat hfvőnek, 30 esetben pedig a felekezeti hovatartozás nem volt megállapítható. A nemzetiségi megoszlást tekintve 365-en vallották magukat magyarnak, 74-en szlováknak, 2 fő pedig németnek. Két évvel később is hasonló adatokat találunk73. Tudjuk, hogy Méhészen kb. ötvenen élnek, ennek alapján Udvarnoki lakossága kevéssel 400 alatt mozog. A lakosság nagy része ma is római katolikus, de van néhány református, görög katolikus és egy-két hívő vagy jehovista is74. A római katolikusok szolgálatát a tornai esperes látja el, a reformátusok Szádellőhöz tartoznak. Cigányok is élnek és éltek már évszázadokkal ezelőtt is Udvarnokiban. Mindkét 1768. évi cigányösszei'rásban négy Rigó nevű család szerepel, akik kivétel nélkül zenészek voltak, esetleg emellett kovácsmunkát is végeztek. 1773-ban is ugyanezt a négy családot írták össze, azzal a különbséggel, hogy csak zenélésből ekkor már csupán egyikőjük éit, a többiek arte fabrili, vagyis mester emberek, valószínűleg kovácsok voltak, sőt egyikőjük földműveléssel is foglalkozott. 1854. február 28-án Viszlai András bíró jelentése szerint az idő tájt két cigány család élt a faluban, akiknek foglalkozásukra és egyéb életkörülményeikre is adatokkal szolgált75. Napjainkban is él három cigány család a faluban, köz72 Minket is vinni akartak Morvába, de a nagyobbik lányom, meg az uram betegek voltak, volt orvosi papírunk, hát maradtunk. Smajda Palit is hazaengedték az állomásról, Tornáról, mer beteg volt az anyja. Horváth Anna nénit is vinni akarták Morvába, de elbújt, felfeküdt a szénába, így maradt itthon (Adatközlő: Stefánné Milicki Mária, sz. 1904). 73 352 magyar, 77 szlovák, 2 német, 1 egyéb (Popierová 1994). 74 Szitás Péter felesége volt hívó', Jabloncáról. Ott sok hívó' van. Most már a férje is az. De már elköltöztek Szepsibe. Meg egy cigány van még itt a faluban. Járnak Szepsibe, meg mindenfelé. Nálunk is jött egy, Ájból, de elküldtem (Adatközlő: Viszlainé Haraszti Anna, sz. 1919). A falu nagy része katolikus. Van két református család, Hajdú meg Kardos. Hívők is vannak, egy cigány család, Zsiga Márton, de a gyerekei egy se hívő (Adatközlő: Majancsik Gyula, sz. 1917). Ez katolikus falu, egy két református család van csak, a Hajdú meg Kardos Vilma, de neki a férje katolikus volt, a fia is az (Adatközlő: Stefánné Milicki Mária, sz. 1904). 75 Ezek a következők: Rigó Josef özvegye - hsz. 20. - 4 fő - muzsikus ifj. Balas Janos - hsz. 25. - 5 fő - muzsikus Danko Josef - hsz. 24. - 6 fő - kovács és muzsikus Danko György - föld alatt lakik - 5 fő - kovács Jabka János - hsz. 19. - 3 fő - hajnyíró öreg Balas Janos - házatlan -1 fő - muzsikus Kakas Josef - házatlan -1 fő - nincs mestersége In Kassai járási levéltár TŽ 1757-1848 jelzetű doboz. 91
