Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
A második világháború végén, túlnyomó többségében 1945. február 16-án Somodiból 80 férfit vittek el oroszországi kényszermunkára. Somodi napjainkban is népes, jómódú település. A faluban rengeteg új ház épült, és a régebbiek is a mai kor színvonalának megfelelően vannak felújítva. Ez a nagyarányú építkezés nemcsak a jómódnak, hanem annak is köszönhető, hogy Somodiban nagyon sok kőműves és ács él, s élt már a két háború közötti években is. Nem mindegyikük tanulta ki ezt a mesterséget, volt néhány építkezési vállalkozó, s mellettük sokan ellesték a szakmát. Somodi a múltban egyértelműen magyar falu volt, s még napjainkban is a magyar nyelvhasználat jellemző. A második világháború után természetesen Somodi lakosságának jelentős része is reszlovakizált, hogy elkerülje a kényszerű kitelepítést. Erről a községi krónika így számol be: Tri roky za sebou v zimnom období poriadali sa reslovakizačné kurzy z hojnou návštevou, ľud totiž na 90% reslovakizoval. [Három egymást követő évben a téli időszakban reszlovakizációs kurzusok szerveződtek, amiket sokan látogattak. A népnek ugyanis mintegy 90%-a reszlovakizált.] Később ugyanerről magyar nyelven: A község lakosságának mintegy 80-90%-a jelentkezett reszlovakyzálásra s ezen az alapon megtartotta régebbi csehszlovák állampolgárságát. A krónikát 1953-ban kezdték el magyar nyelven vezetni, előtte szlovákul írták. A nyelvváltás okát a következőképpen indokolták: ...a községben a tanácsnak valamint a közönségnek a krónika iránti érdeklődését azzal lehet felkelteni, hogy az események leírását magyar nyelven kell megszövegezni. Ebből az okból a most folyamatban levő szerkesztésnél a mai naptól fogva a krónika magyar nyelven folytattatik. Ez az idézet is azt bizonyítja, hogy Somodi még az 1950-es években is magyar. Óvoda napjainkig magyar nyelvű működik a faluban, a templomban a misék is magyar nyelven folynak. Ennek ellenére - összehasonlítva a környező településekkel - Somodiban elég erős szlovákosodás tapasztalható. Ennek nyilvánvalóan egyik oka az, hogy a faluban az 1960-as évektől már csak szlovák iskola (alsó tagozat) működik. Aki ennek ellenére magyar iskolába akarja íratni gyermekét, az Tornára vagy Szepsibe viszi. így főleg a fiatalok körében tapasztalható az úgynevezett keveréknyelv használata, ami annyit jelent, hogy a folyamatos magyar beszédet feltűnően sok szlovák kifejezés tarkítja. Stósz Bányaváros a történeti Szepes, 1881-től Abaúj-Torna vármegyében Szomolnok és Mecenzéf között. Régebbi magyar neve Hegyalja. 1920-tól Csehszlovákiához tartozott, napjainkban Szlovákiában a Kassa vidéki járás része, hivatalos elnevezése Štós (Seresné 1983, 405-406; VSOS 3, 139). A hivatalos szlovák történetírás szerint Stósz régi szlovák (szláv) bányásztelepülésből alakult54, Fényes Elek szerint német bányaváros (Fényes 1851, IV: 54 Obec sa vyvinul zo starej slov. (slovan.) ban. osady (VSOS 3. 139., Encyklopédia Slovenska V. 758). 70
