Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

3. Települések szerinti áttekintés

tette le őket. Az első világháborút megelőző években zsidó kereskedők is éltek Méhészen47.

Az amerikai kivándorlási hullám Méhészt sem kerülte el. A kivándorlás még az első világháború előtti években, a monarchia idején volt jellemző. Férfiak és nők is voltak a kivándorlók között. Voltak, akik hazajöttek, mint például a Seregély család egyik tagja, akit aztán itthon Amerikas János bácsinak neveztek48. De olyanok is akadtak, akik nem tértek vissza, végleg kinnmaradtak. Az úgynevezett málenkij robotra nem vittek el embereket a faluból. Igaz, nem is nagyon lett volna kit, mert a férfiak mind katonák voltak, csak a fiatalok és az öregek maradtak a faluban. Meg aztán volt a falu szélén egy finánclaktanya, azok is pártolták a falusi népet. Magyarországra sem telepítettek ki senkit, meg Csehországba sem, bár néhányan ki voltak jelölve a deportálásra. Aki a háborúból hazavergődött, az itthon maradt - emlékeznek vissza azokra az évekre. A reszlovakizációs nyilatkozatot ugyan mindenki aláírta, de mi csak magyaroknak maradtunk - mondják. A falu lakóinak száma nem is ekkor, hanem az 1960-as éveket követően csappant meg nagyon nagy mértékben. Szepsi, Kassa és egyéb közeli városok, nagyobb települések vonzották magukhoz lakóit.

A második világháború után még volt iskola a faluban, igaz, eleinte szlovák nyelvű. Aki magyarba akarta járatni gyermekét, az a szádellői vagy a görgői iskolába íratta. Később aztán kijárta magának a falu, hogy magyar iskolája legyen. Meglett a magyar iskola. Jankovicsné, a finánc felesége, aki szlovákul tanított, attól kezdve magyarul tanított. Aztán az 1970-es évek közepe táján megszüntették az iskolát itt is, Szádellőben is, csak Udvarnokiban maradt meg. Ma már alig található gyerek a faluban. Az öt cigány családban van néhány gyerek, ezenkívül egy családot találunk, ahol gyerekek vannak, de ők szlovák iskolába járnak, mert az apjuk mecenzéfi. A férfi édesanyja poprocsi szlovák asszony, ő is szlováknak vallja magát, a gyerekekhez is szlovákul beszél. De mivel a felesége méhészi, beszélnek a gyerekek rendesen magyarul is. A fenti családokon kívül már csak idősebb emberek élnek Méhészen. Napjainkban három ház áll lakatlanul, bár az utóbbi években itt is kezd elterjedni, hogy kassai családok nyaralóknak vásárolják meg a megüresedett házakat49. A falu tökéletesen alkalmas a pihenésre, kikapcsolódásra, gyönyörű környezetben fekszik, szemet-lelket gyönyörködtető látvány a falu egyetlen utcájáról végignézni a közeli hegyek vonulatán.

47 Állítólag két zsidó család is volt. Üzletjük volt. Az első világháború alatt mentek el. A mi időnkben már nem élt itt zsidó, már a ház sincs meg (Adatközlők: Molnár Bálint, sz. 1920 és Molnár Bálintné Elek Piroska, sz. 1921).

48 Amerikás János bácsi nem gazdagodott meg, betegen jött haza, epilepsziásán. Kocsmája volt kint Amerikában, de szesztilalom volt és megbüntették, ebbe betegedett bele. Akkor nősült aztán meg, ahogy hazajött (Adatközlők: Molnár Bálint, sz. 1920 és Molnár Bálintné Elek Piroska, sz. 1921).

49 A Soltész házat megvette egy kassai, hétvégéken általában itt vannak. A férfi tud magyarul, a felesége nem biztos. Most három üres ház van: a Seregély Pista, Seregély Géza meg a Molnár féle ház (Adatközlők: Molnár Bálint, sz. 1920 és Molnár Bálintné Elek Piroska, sz. 1921).

65