Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
Péder Kisközség Abaúj, 1881-től Abaúj-Torna vármegyében. 1920-38 között, majd 1945-től Csehszlovákiához tartozott. Ma Szlovákiában, a Kassa vidéki járásban található, szlovák neve Peder (Seresné 1983, 344; VSOS 2: 378). Péder a középkorban virágzó település volt, már 1317-ben templommal bírt (Tankó 1970b). A török hódoltság korában az Erdélyi fejedelemség kebelébe tartozott, így nem volt kitéve sem a török hordák, sem a királyi csapatok pusztításának. Az 1715-20-as években - valószínűleg a pusztító járványok következtében - teljesen elnéptelenedett, ezért újra kellett népesíteni (Borovszky-Sziklay 1896, 516). Ez a 18. század folyamán református magyarok betelepítésével valósult meg (Csíkvári 1939, 201). 1772-ben már 9 jobbágyot és 9 zsellért írtak össze Péderben. A települést az 1773. évi helységnévtár református parókiával bíró magyar faluként említi (Lexicon Locorum 1920, 6). A katolikus vallásé lakosság beszivárgása a 18-19. század fordulóján kezdődött el. Egy 1806. évi egyházi összeírásból tudjuk, hogy a kányi görög katolikus anyaegyházhoz tartozó Péderben az idő tájt 15 görög katolikus is élt, kik közül négy családfő házas zsellér, egy pedig házatlan zsellér volt. Tiszta görög katolikus házaspár egy élt a faluban, 4 esetben pedig az egyik fél római katolikus hitvallású volt. Ez idő tájt a görög katolikusok római katolikusokkal és reformátusokkal együtt éltek a faluban (Udvari 1990, 87). Fényes Elek szerint 282 katolikus, 20 evangélikus, 465 református és 32 zsidó lakosa van Pédernek (Fényes 1851, III: 214). Az 1930-as évek végén már valamivel több volt a katolikusok aránya, mint a reformátusoké, a 420 lakosból 221 volt római katolikus, 9 görög katolikus, 185 református és 5 izraelita hitvallású. Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint a 363 lakosból 209 római katolikus, 93 református, 20 evangélikus, 1 görög katolikus, 4 egyéb vallású, 7 fő nem vallotta magát hívőnek, 29 fő esetében pedig a vallási hovatartozás nem volt megállapítható. A reformátusok ily mértékű megfogyatkozását50 a református családok kihalásával és a pusztító egykézéssel magyarázzák. Péderben két templom van. A református még az Árpád-korból, a 13. századból való, amit átépítettek, gótikus falfestményeit eltakarták. Régi fatornya helyett 1923-ban kőtornyot építettek (Kováts 1942. 2. 493; VSOS 2; 379). A katolikus templom az 1920-as évekből való. Egy amerikás - akinek nem volt családja - adta a helyet és építtette rá a templomot. A református parókiát már évtizedek óta nem lakják, a péderi református egyház Szepsi társegyházaként működik, a szepsi lelkész látja el az itteni anyaegyház és a filiák szolgálatát is. A katolikus hívek a jánoki anyaegyházhoz tartoznak. Mint az összeírásokból kitűnt, zsidó hitvallásúak is éltek a faluban. Az 1944. évi zsidótörvény következtében innét egy családot deportáltak, akik előtte ke-50 Akik a kimutatásban evangélikusokként szerepelnek, valószínűleg szintén reformátusok, tehát a reformátusok száma nagy valószínűséggel a jelzettnél több. 66
