Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
Körtvélyest a források egyértelműen magyar faluként említik, bár tudjuk, hogy cigányok is több száz éve élnek a faluban. Az egyik 1768. évi összeírás szerint két család, összesen 11 fő élt a faluban, mindketten kovácsok voltak. Egy másik, ugyanezen évből származó összeírás már csak egyiküket (Samuel Kore - faber) említi, aki öt évvel később, 1773-ban is itt élt, de ekkor fiaival már mezőgazdasági munkát is végzett. Krusovszky Pál jegyző 1854. évi jelentéséből tudjuk, hogy ekkor is éltek cigányok a faluban, akik haszontalan kováts munkával keresték kenyerüket35. Az 1991. évi népszámláláskor 280 magyart, 61 cigányt és 23 szlovákot írtak össze a faluban. A recens gyűjtés eredménye azt mutatja, hogy egy szlovák család él a faluban, akik a nyolcvanas évek közepe táján telepedtek itt le, a Kassa melletti Polbvból érkeztek, a helyi szövetkezetben kaptak munkát. Ők nem beszélnek magyarul, de az unokák igen, mert a fiuk magyar lányt vett el Almásról. Ezenkívül is van néhány szlovák-magyar vegyes házasság, ezekben a családokban a magyar nyelv használata az általános. A cigányok is mind magyarul beszélnek, cigányul nem is tudnak. A 20. század húszas éveiben a körtvélyesiek körében is voltak amerikai kivándorlók, akik főleg az Egyesült Államokba mentek, de egy-két esetben Kanadában kerestek megélhetést. Általában néhány év elteltével visszajöttek, s a megkeresett pénzen itthon földet vásároltak. Oroszországi kényszermunkára innét senkit nem vittek, és Csehországba sem deportáltak. Magyarországra is egyedül a tanítónőt telepítették át, a többiek reszlovakizáltak. Napjainkban Körtvélyesen alig negyedfélszázan élnek, elöregedett a község - mondja a református lelkész. A fiatalok közül sokan elköltöztek Rozsnyóra, Kassára, Szepsibe vagy a szomszédos Almásra. Körtvélyes csendes falu, ahol sem vallási, sem nemzetiségi ellentétek nincsenek. Vallási vegyes házasság esetén a gyermekek általában nemük szerint öröklik szüleik vallását. Sem a református lelkész, sem a katolikus esperes nem szítja az ellenségeskedést, mindketten megegyezésre törekednek. Szlovák-magyar vegyes házasság esetén a családban a magyar nyelv használata általános, de a gyereket szlovák iskolába íratják, hogy azt a nyelvet is megtanulja. Bár ez olykor tiszta magyar szülők gyermekeinél is előfordul. A faluban a hetvenes években megszüntették az iskolát, s csak a közelmúltban, 1992 szeptemberében nyílott meg újra, s az almási iskola kihelyezett osztályaként működik. Összevont osztályban folyik a tanítás, ahol jelenleg (1994 őszén) négy elsős és hat másodikos gyerek tanul. Harmadik osztálytól Almásra járnak a gyerekek, iskolabusz viszi és hozza őket. Az iskola épületét a szülők hozták rendbe. A tanterem mellett tornaterem is van. Jelenleg óvoda is működik a faluban, bár csak félnapos, ahová 12-13 gyerek jár. 35 Cigányösszeírások. Kassai járási levéltár TŽ 1757-1848 jelzetű doboz. 55
