Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
Körtvélyes Kisközség a történeti Torna, 1881 után Abaúj-Torna vármegyében Jablonca és Almás szomszédságában. 1920-38 között, majd 1945-ben Csehszlovákiához csatolták, jelenleg Szlovákiában a rozsnyói járás része, hivatalos neve Hrušov (Seresné 1983, 250; VSOS 1:467). Az 1773. évi helységnévtárban Kürtvélyes néven szereplő magyar faluként említették, sem parókiával, sem tanítóval nem rendelkezett (Lexicon Locorum 1920, 271). Ennek ellenére tudjuk, hogy a lakosság nagy része itt is - hasonlóan a közeli falvakhoz - református volt. A körtvélyesi református egyház keletkezésének pontos ideje bizonytalan, az viszont biztosnak tűnik, hogy a 16. század második felében már gyökeret vert az új, megreformált vallás. Egyes szerzők szerint Körtvélyest a 17-18. század fordulóján tisztán reformátusok lakták (Lükő 1884, 8). A reformáció és ellenreformáció viharai valószínűleg sok bajt és keserűséget okoztak, melyekről az utókor már keveset tud. Az viszont tény, hogy II. József Türelmi Rendelete után rövidesen a 14. századból származó római katolikus templom mellé új, református templom is épült a faluban, melynek felszentelésére 1785. szeptember 7- én került sor. Másfél évvel a templomszentelés előtt már lelkipásztort (Szent- Pétery János) és tanítót (Görgei Jobbágy János) hozatott a falu. Néhány éven keresztül a körtvélyesi anyaegyháznak Almás és Jablonca is filiája volt, de rövid idő elteltével Jablonca önállósította magát. 1958-ban az almási gyülekezet is anyásítását kérte, ami végett évekig tartó viszály keletkezett az anyaegyház és filiája között. 1965-ben aztán a megbékélés útjára léptek, és Körtvélyes maradt továbbra is anyaegyház (Rákay 1971). így aztán ma az almási leányegyház a maga mintegy 420 főjével lényegesen nagyobb, mint anyaegyháza, amely kb. 250 fős gyülekezetei mondhat magáénak. A többséget kitevő reformátusok mellett egyéb vallásúak is élnek a faluban. A 19. század közepén 104 katolikus, 746 református és 13 zsidó lakost említenek. (Fényes 1851, II: 266). A kassai járási levéltárban található dokumentum 4 családot, összesen 21 főt említ, akik közül egy családfő született Körtvélyesen, a többi három egyéb Torna megyei, illetve abaúji településekről került ide. A négy családfőből három kocsmáros, egy pedig mészáros volt34. A két háború közötti időszakban már csak egy zsidó család élt Körtvélyesen, Séferék, akiknek szatócsboltjuk volt. A család kihalt, még mielőtt a zsidótörvény megszületett volna. A 20. század harmincas éveinek végén 104 római katolikus és 372 református élt a faluban. (Csíkvári 1939,194). Ezzel összevetve a statisztikai kimutatás szerint napjainkra mintegy 25%-kal csökkent a lakosság száma, ezáltal az egyes felekezetek száma is ennyivel kevesebb. Hivatalosan ugyan nincs kimutatva, de jehovisták is élnek a faluban. Számukat megállapítani nem sikerült, az viszont kiderült, hogy Rozsnyóról járnak ide hittérítők, s az itt élő cigányok közül többen is csatlakoztak hozzájuk. 34 Izraeliták névsora Torna vármegye. Kassai járási levéltár TŽ 1757-1848 jelzetű doboz. 54
