Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

3. Települések szerinti áttekintés

Jászó napjainkban erősen szlovákosodik. Az idősebbek ennek ellenére magyar városnak tartják, állításuk szerint több itt a magyar, mint a szlovák, bár elismerik, hogy vegyes házasság révén kerültek be szlovákok, és a háború óta eltelt években a Popročról, Rudnokról leköltözöttek száma is jelentős. Mint a fentiekből látható, a statisztikák erősen más képet festenek. A jelentős mértékű szlovákosodásnak minden bizonnyal legfőbb oka az, hogy a háború óta Jászón gyakorlatilag nincs magyar nyelvű oktatás. A gyerekek - kevés kivételtől eltekintve - szlovák iskolába járnak. Aki magyar iskolába akarja járatni gyermekét, az a közeli Szepsibe küldi. Az óvodák is szlovák nyelvűek (két óvoda működik, az egyikbe cigány gyerekek járnak). A cigányok egymás között inkább cigányul beszélnek, de tudnak szlovákul is, magyarul kevesen beszélnek. Amennyiben viszont a város lakóinak mindennapi nyelvhasználatát tekintjük, a kép nem ilyen egyértelmű, mert számos magát szlováknak tartó családban is a magyar nyelv használata általános33. A boltokban olyan nyelven szolgálják ki a vevőt, amilyen nyelven az megszólal, legyen az magyar vagy szlovák. Szentmise a templomban mindkét nyelven van, 8 órakor magyar, 10 órakor szlovák nyelvű. A várban egy mise van, az 9 órakor kezdődik. Ott latin mise van, a prédikációt pedig mindkét nyelven - szlovákul és magyarul is - elmondja a pap.

Jászó. Premontrei apátság. Fotó: Veres András 1994. HÓM Fotótár

33 Én azt mondom, hogy ha Szlovákiában vagyunk, szlovák vagyok. Igaz itthon csak magyarul beszélünk. A gyerekeim is meg az unokáim is magyarul beszélnek otthon, de szlovák iskolába járnak. ...A templomba is magyar misére járunk, mi is, a testvéremék is (Faragó Anna, sz. 1937, Bükkszentkereszt).

53