Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
amikor az egész falu megtámadta a gyülekezetét, meggyújtották a baptisták szénaboglyáit a réten, pincéit a szőlőhegyen. De a háború óta már nincs ellenségeskedés, békében él a falu. A negyvenes évek után már a református-katolikus vegyes házasságot sem tiltották, de azért nem volt túlságosan gyakori. A vegyes házasságban élők gyakran mindkét templomba eljártak. A reformátusok, katolikusok, baptisták mellett zsidók is éltek a faluban. Erről tanúskodik egy, a kassai járási levéltárban található összeírás, amely hat családot, összesen 38 személyt említ. Az említett családfőknek egyike sem jabloncai születésű, ketten Borsod megyéből, egy-egy Abaújból és Zemplénből, egy pedig a közeli Görgőről került a faluba. A hatodik a lengyelországi Lembergben született, de akkor már 28 éve élt Magyarországon, s ebből 12 évet Jabloncán, bár letelepedési engedélye ennek ellenére nem volt. Egy kivételtől eltekintve a többiek is hosszabb ideje éltek a faluban, az egyikük - az 50 éves Rőt Lőrinc - még gyerekként, 44 éve került ide. A hat családfőből négy kocsmáros, egy asztalos, egy pedig kereskedő volt23. Jablonca nemzetiségét tekintve - a település neve ellenére - egyértelműen magyar falu, ezt a különböző összeírások is igazolják. Az 1773. évi helységnévtár a falu lakóinak nyelvezetét Hungarica megjelöléssel illeti (Lexicon Locorum 1920, 271). Fényes Elek is magyar faluként említi (Fényes 1851, II: 143). A 19. század utolsó éveiben kiadott vármegye-monográfiában is ez olvasható: nevéről Ítélve tót eredetű falu lehetett, ma tiszta magyar (Borovszky-Sziklay 1896, 308). Az 1938-as összeírás szerint a falu 583 lakosa kettő kivételével magyar anyanyelvű (Csíkvári 1939, 188). Az 1991. évi népszámlálás adatait nézve a 308 lakosból 296-an vallották magukat magyarnak, heten cigánynak, négyen szlováknak, egy pedig ukránnak. Ezek az adatok megfelelnek a valóságnak, mert helyszíni gyűjtésem során az ott lakók is magyar faluként jelölték meg Jabloncát, ahová valahonnan Pőstyén mellől költözött be egy szlovák család, akik nem igen beszélnek magyarul, de a gyerekek a falubeli gyerekektől már megtanultak, azok kétnyelvűek. Él továbbá a faluban egy cigány család is, akik a szövetkezet alkalmazottai, a falu végén levő házukat is attól kapták, valamikor a kovács lakott ebben a házban. Ők pásztorkodással foglalkoznak, rendes emberek. Levéltári forrásokból tudjuk, hogy Jabloncán már ezt megelőzően is éltek cigányok. Egy 1768-ból származó latin nyelvű összeírás Mathias Kuru nevű kovácsot, feleségét (Rebeca Ruszó) és gyermekeit (Georgius, Andreas és Rebeca) sorolja fel, akik mindannyian helvét hitvallásúak. Egy másik, ugyanebből az évből származó dokumentum Mathias Kore és Joannes Kore nevű kovácsokat említi. Egy 1773-ból való összeírás Joannes Kore kovácsot, két fiát és egy lányát, valamint Georgius Kuru kovácsot, aki paraszti munkát is végez, és két fiát sorolja fel. 1854-ben Krusovszky Pál jegyző jelentése alapján tudjuk, hogy a jabloncai cigányok az idő tájt pásztorkodással foglalkoztak24. 23 Izraeliták névsora Torna vármegye. Kassai járási levéltár TŽ 1757-1848 jelzetű doboz. 24 Kassai járási levéltár TŽ 1757-1848 jelzetű doboz. 45
