Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
A második világháború elvonulása után néhányan menekülni voltak kénytelenek a faluból, mint például Striminszki Lajos, akinek a háborúban katonaként „rangja volt“, szakaszvezető volt a magyar hadseregben. Az üldözés elől átszökött Szögligetre a bátyjához, s néhány hét múlva tért csak vissza falujába 1945 tavaszán. Két másik társának, Csobádi Istvánnak és Csikó Józsefnek viszont nem sikerült elbújnia, őket Tiszakécskére vitték munkaszolgálatra. Oroszországi kényszermunkára a visszaemlékezések szerint két férfit, Cseh Sándort és Kovács Lajost hurcolták el. Csak háromnapos munkára gyűjtötték őket, aztán 4-5 év után jöttek haza. Az egyik 16 éves volt, ő nem is volt katona. A másik katona volt, szökött haza, elfogták, úgy hurcolták el. Egy birtokomban lévő összeírásban - Elhurcoltak névsora falvak és nevek szerint - Miller Sándor neve szerepel25. További deportálások, kitelepítések nem voltak a faluból, így sem Magyarországra, sem Csehországba nem vittek el embereket, családokat. Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy olyan komisszár volt, Pavlina nevezetű szlovák ember, ide nősült a faluba, aki nem engedte, hogy elhurcolják a népet. Néhány fiatal ugyan elment Csehországba dolgozni, de ők maguktól mentek, senki nem kényszerítette őket. Jablonca napjainkban az elöregedő falvak közé tartozik, sok lakatlan ház akad itt. Mivel a település gyönyörű fekvésű, az utóbbi években kezd elterjedni, hogy kassai családok hétvégi házat vásárolnak a faluban. Jelenleg két kassai családnak van itt háza, ők szlovákok, de magyarul is beszélnek. A helyi lakosság túlnyomórészt idős, nyugdíjas, fiatalok nagyon kevesen vannak. Közülük sokan elköltöztek Rozsnyóra, mert itt nem lehetett építkezni. Ennek következtében gyerek is kevés van a faluban. Óvodába nyolcan-tízen járnak, ezért az óvoda csak délig üzemel, délben a gyerekek hazamennek. Az iskolai oktatás 1971- ben szűnt meg, azóta a gyerekek a szomszédos Almásra járnak magyar iskolába. A falu lakói megkeseredett, bezárkózó embereknek tűntek ottjártamkor. A beszélgetések során többen is fölhozták, hogy gyűlölet él a faluban, kihalt az emberekből a szeretet. Szomorú látványt nyújtott a rendkívül rossz állapotban lévő katolikus templom. Bár a falu jövőjét illetően némi reménnyel kecsegtet a református gyülekezetnek az építési és felújítási munkálatok során megvalósult összefogása. Sokan az új lelkésznő tevékenységét tekintve mégis bizakodva néznek a jövőbe. Jánok Népes település a Bódva és a Kanyapta összefolyásának közelében a történeti Abaúj, Torna és Borsod megyék határában. A falu előbb Abaúj vármegye csereháti járásához, majd 1881-től Abaúj-Torna vármegye tornai, 1938-45 között csereháti járásához tartozott. A trianoni döntés következtében 1920-38 között, majd 1945-től ismét Csehszlovákiához csatolták (Seresné 1983,193). Jelenleg 25 A dokumentumot a Csemadok rozsnyói irodájában bocsátották rendelkezésemre, amit ezúton is köszönök. 46
