Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
házhoz tartozott21. 1789-ben felépítették templomukat (Jablonca 1963., VSOS 3:30; Kováts J. 1942, 539), és Jablonca önálló anyaegyházzá alakult22. Fényes Elek szerint Jabloncán 91 katolikus, 503 református és 5 zsidó lakott. Ekkor már a református mellett katolikus templommal is rendelkezett. Mindkét templom napjainkban is megvan, bár a katolikus nagyon rossz állapotban látható. A református templomot a közelmúltban kívülről felújították. Új református parókiát is építettek, melynek 1994 nyarán volt az avatása. A lelkésznő is akkor került a faluba, ő látja el a lucskai és bárkái gyülekezet szolgálatát is. Katolikus plébános a második világháború óta nem él a faluban, napjainkban is az almási esperes látogatja a kis számú katolikus gyülekezetei. A Felvidék visszacsatolásakor 69 római katolikus, 488 református, 1 görög katolikus és 25 egyéb vallású lakosa volt (Csíkvári 1939, 188). Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint a 308 lakos közül 237-en vallották magukat reformátusnak, 5-en evangélikusnak, 36 volt a római katolikusok, 2 a görög katolikusok száma, 12 fő esetében a vallási hovatartozás nem volt megállapítható, 16 fő pedig vallás nélkülinek mondta magát. Hogy ebben az összeírásban melyik rovatban szerepel az a néhány fő, akiket a faluban hívőkként tartanak számon, azt csak sejteni lehet. Az viszont valós ténynek látszik, hogy Jabloncán a környező települések között talán legkorábban tűnt fel egy új vallás, melynek híveit baptistáknak vagy hívőknek nevezik. Recens adatok alapján valószínűnek tűnik, hogy ezt a vallást a tengerentúlról hozták magukkal a kivándorlók, majd néhány év után hazatérők - ilyenek pedig bőséggel akadtak, majdcsak minden családból kiment valaki, ha nem Amerikába, akkor Kanadába vagy Franciaországba. A visszaemlékezések szerint az öreg Jakab Danyi bácsi volt az első, ő hozta az új vallást Amerikából. Jakab Danyi bácsi prédikált is esténként, házaknál. Századunk első negyedében 6-10 baptista család élt a faluban. Imaházuk is volt, ahol nemcsak a helybéli baptisták gyűltek össze, de sokan jöttek a környékről is. Népes gyülekezetük volt, fúvószenekaruk, ún. „rezesbandájuk" is működött. Az 1907-ben született leső László kb. 26 éves korában keresztelkedett meg. Szülei is e vallás követői lettek még az ő gyerekkorában, mert apja jó barátságban volt Jakab Danyi bácsival. Ők is, meg a többiek is a faluból reformátusok voltak előtte. Az 1913- ban született leső Lászlóné Sebő Ilona visszaemlékezése szerint szülei is hívők voltak, már baptistaként keltek egybe 1912-ben. A baptisták felnőtt korban keresztelkednek. Itt a faluban a malomnál levő gátnál, vagy Almás határában a Torna patakban szoktak megkeresztelkedni. Ez az esemény nemcsak az egyháztagok, de az egyéb felekezetű falubéliek számára is emlékezetes esemény volt. Ma már csak az leso-házaspár vallja magát Jabloncán baptistának, a többiek kihaltak, a fiatalok pedig elköltöztek. Icsoéknak is öt gyermekük van, mindannyian máshol élnek. A mai helyzetet vizsgálva elmondható, a falu elfogadja, hogy ők baptisták, de a visszaemlékezések szerint nem volt ez mindig így. Volt idő, 21 A körtvélyesi református egyházi irattárban Rákay Sándor: Körtvélyes. Gépirat. 22 A körtvélyesi református egyházi irattárban Rákay Sándor: A körtvélyesi parókái felújítására írott ünnepi beszéd. Gépirat. 44
